Pannonrider, öcsém

 Egy érdekes új magyar találmány, vagy fejlesztés a pannonrider. Ez tulajdonképpen egy napelemes "bicikli". Formáját tekintve a tervek alapján egy nagy háromkerekű tojásra hajaz. A burkolata egy nagyon könnyű műanyag, ami gyakorlatilag teljes egészében napkollektor.

Igazából ez nem is bringa, hanem elektromos háromkerekű kisautó, de a kerékpár kategóriába tartozik, tehát nem kell hozzá jogsi, nincs biztosítás, teljesítményadó stb.. Meghajtását egy a nap energiáját felhasználó 250W-os HUB motor látja el, de rossz idő (mivel teljes burkolata van, megvéd az esőtől, széltől) esetén lábbal is hajtható. A váz csőszerkezetébe akkumulátorokat építettek be, ami lehetővé teszi az energia tárolását. Az energiáét, amit fékezéskor is visszatölthetsz az akksikba! A telepek egyébként kb fél nap alatt feltöltődnek, tehát viszonylag hosszú távra is használható, folyamatos napsütés esetén pedig a PRider folyamatosan használható akármilyen távra is. 

link itt - 

http://www.pannonsolar.siteset.hu/index.php?m=13598

Egykulcsos adórendszer(?)

 Matolcsy György pénzügyminiszter az elmúlt hétvégén bejelentette, hogy 2011. január 1-től átállunk egykulcsos adórendszerre. 

Ez egyfelől meglepő azok után, hogy több politikus is eddig arról nyilatkozott, hogy csak fokozatosan térünk át a 16%-os egykulcsos adórendszerre, és 2013-ra fog csak mindenkire vonatkozni, viszont nem meglepő, ha azt vesszük, hogy ez volt a Fidesz egyik választási ígérete. 

Az adórendszerünk Matolcsyék szerint az egyik legkedvezőbb lesz az unióban, hiszen a legalacsonyabb adószinttel működik és a legegyszerűbb adózási feltételeket kínálja majd, ezáltal az unió legversenyképesebb adórendszere lesz a miénk.  Mindezt egy un.családi adózással egészítik ki, bár erről pontosan még nem lehet tudni mit is takar. Jelenleg a Mo.n érvényben lévő szabályozás szerint csak a minimum háromgyermekes családok részesülhetnek ilyetén módon kedvezményben. Viszont ha a Fidesz választási programját vesszük figyelembe, akkor valószínű, hogy egy családon belül a szülők jövedelmének összevonása után kell majd adózni, ami azt jelenti, hogy a két szülőnek az összevont jövedelmük után, mint egy jövedelem után kell majd adózniuk.  És ne felejtsük el, hogy az is számít, vajon mennyire emelik a minimálbért, és megadóztatják-e. De mindez még képlékeny dolog, hiszen a kormány most kezdte meg a tárgyalásokat a parlamenttel.   

Szakít a lánccal a magyar Stringbike

Olaszországban volt a magyar láncnélküli kerékpár világpremierje a hét végén. A Schwinn-Csepel a padovai bringavásáron mutatta be a Stringbike-ot, és az azonnal bekerült a világ műszaki sajtójába. A magyar találmány a merevlemez-meghajtók mechanikájától kölcsönözte az alapötletet.

A Schwinn-Csepel menedzsmentje a napokban teljes létszámban kitelepült Padovába. A csepeli kerékpárgyártó cég tíz mintadarabot vitt a magyar fejlesztésű, lánc nélküli Stringbike-ból.

A nemzetközi kerékpár-kiállításon, az Expobicin be is jött a nemzetközi figyelem: számos fontos technológiai és ismeretterjesztő szájt emlékezett meg külön cikkben a magyar találmányról. Írt róla többek között a gizmodo.com, acrunchgear.com és a wired.com is. Több cikkben azt is kiemelték, hogy a magyarok ambiciózus terveket fűznek a géphez, és azt remélik, hogy a Stringbike lehet az az új generációs kerékpár, ami a közeljövőben leváltja a hagyományos, fogaskerekekkel és lánccal hajtott bicikliket.

Abban a szaksajtó is egyetért, hogy akár Európában, akár az Egyesült Államokban népszerű és üzleti siker lehet a teljesen más mechanikán alapuló, de a láncos megoldással versenyképes és legalább olyan tartós szerkezet.

Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója a kerékagynak azt mondta, komoly érdeklődés vette körül a biciklit, de majd a következő napok mutatják meg, hogy ebből mi válik valóra.

Az újítást a padovai fellépés előtt itthon sem verték nagydobra, a cég hivatalos ismertető anyagát a vásárral egy időben adták ki, pedig a találmány évtizedes csiszolgatás után került a piacra.

A láncnélküli meghajtás már a 1990-es évek elején foglalkoztatta a fejlesztőt, Rácz Gábort. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésautomatika tanszékének diákjai már akkor hallhattak az oktató forradalmi elképzeléséről, amivel a számítógépek merevlemez-meghatóiban található elnyűhetetlen mechanikát akarta adaptálni a kerékpárokra. Ez a mechanika a jelek szerint tartós benyomást tett Ráczra és két fejlesztőtársára. Az ötlet egyébként már a tervezés korai szakaszában is élénk érdeklődést váltott ki a kerékpárgyártók körében.

Húrok húzzák

A lánc nélküli kerékpár újításának lényege leegyszerűsítve az, hogy a pedálok fogaskerék helyett egy-egy lengőkar szárán kialakított íves hajtópályát mozgatnak előre-hátra egy gördülő csapágyon át, és a lengőkar egy állandóan feszített állapotban lévő erős műanyag huzallal forgatja a hátsó kereket.

A karok felváltva mozgatják a jobb és a bal oldali drótokat, amelyek egy-egy racsnis dobon tekerednek fel-le, attól függően, hogy a pedál éppen húzza vagy visszaengedi őket.A sebességváltás a lengőkar és a drót kapcsolódásának pozícióváltásával jön létre.A tervezők szerint a konstrukciónak számos előnye van az évszázados láncos megoldáshoz képest.

Álló helyzetben és terhelés alatt is lehet sebességet váltani, ami a recsegő és melléváltó fogaskerekes váltók használóinak tényleg érdekes lehet. Ráadásul szinte folyamatosan lehet váltogatni és az igényelt erőkifejtéshez igazítani az áttételt.

Az egész szerkezet tiszta, nincsenek olajos alkatrészek, így nem lesz koszcsík a nadrágszáron.

Érdekes érv az új szerkezet mellett az is, hogy a hátsó kereket gyakorlatilag ugyanúgy, pillanatok alatt ki lehet szerelni, mint az elsőt, mert a hátsó kereket függetlenítették a meghajtást végző drótdoboktól, így könnyebbé válik a tárolás és a szállítás is.

A tervezők szerint a szerkezeti elemeknél hosszabb élettartamra lehet számítani, mint a hagyományos alkatrészeknél. A műanyag drót lassabban használódik el, mint a lánc, és összességében – a látszat ellenére – a szerkezet kevesebb alkatrészből áll, mint a bonyolult első-hátsó váltó a rengeteg fogaskerékkel.

A wired.com újságírójának egyetlen félelme a brignával kapcsoaltban az, hogy mi történik, ha a kifeszített huzal menetközben elszabadul, és a lábon csattan.

A végére csak annyit saját tollamból, hogy a cikk megjelenése után azonnal kommentelők hada lepte el a kommentfalat, s jó magyar szokás szerint hirtelen az egész ország műszaki szakemberré avanzsált, és azonnal kifejtik, hogy e találmány miért nem jó, sőt miért kifejezetten szar, és vajon miért pont most jöttek elő vele (anyagi megfontolást sejtenek a háttérben).  Amivel még nem is lenne probléma, ha építő jellegűek lennének a hozzászólások. De nem... Tisztelet a kivételnek! 

Metallica in Christchurch

 Az elmúlt este frenetikus koncertet adott a Metallica Christchurchben. 

A banda 2004 óta először látogatott a Zátonyra. Eredetileg a World Magnetic Tour keretein belül kétszer lépett volna fel Aucklandben októberben a Vector Arena-ban, de a christchurchi Andrea Grom a facebokon egy peticíót tett közzé, hogy "odavigye" a csapatot, amelyet aztán több, mint húszezren írtak alá. A csapat látván ezt úgy döntött, hogy egy újabb helyszínnel bővítik a turné Zátonyos útvonalát. A petícióra válaszolva a következő nyilatkozatot tették: "sometimes you do get what you want! You asked (okay , demanded!) and we heard, ya!

Jól tették, hiszen az első teltházas koncertre a jegyek kevesebb, mint fél óra alatt(!) elfogytak. 

Sajnos a teljes koncertbeállítást nem tudták használni a Canterbury Arénában a földrengés miatti limitált lehetőségek okán, de Aucklandben már újra látható lesz a 360 fokos színpad, amit 2008 óta használnak. "It's gonna be us and YOU old-school "club-style" in an arena making a whole lot of noise together, and that's what counts!" 

A koncert szervezője Michael Coppel kb 300 jegyet osztott szét a diák önkéntesek és a sürgősségi szolgálatosok között, hogy részt vegyenek a koncerten.

Ian Hay a Canterbury és Christchurchi Idegenforgalmi igazgató elmondása szerint a hotelek, motelek többsége újra üzemel a földrengés óta (ami két hete volt!), a közterek újra használhatóak és minden teltházzal is működik ebben a pár napban, amíg a Metallica ott tartózkodik. Várakozásaiknak megfelelően rengeteg ember érkezik a koncertekre (hiszen két koncertről van szó, a másodikat ma este adja a banda), ami rendkívűl jó hatással van a rekonstrukciós erőfeszítéseket, és a város közösségét tekintve...

Kulturált Tankcsapda rajongó

 Múlt hét csütörtök este fergeteges bulit tartottak Pesten a Bumeráng stábja, ill. a Tankcsapda. Az apropó a Tankcsapda 20 éves fennállása alkalmából megjelent dvd, amely tavaly a Sziget fesztiválon készült a banda jubileumi fellépésekor.
A jelenlegi esemény viszonylag gyors és ütőképes szervezés után egy eddig teljesen szokatlan helyen, az Andrássy úton az egykori Párisi nagyáruház tetején lett megrendezve. Az egész estről és a koncertről videofelvétel készült melyet a www.bumerang.hu oldalon (fények, füst és lábdob Budapest felett)  bárki megnézhet teljes terjedelmében. És jó minőségben.
Maga a koncert frenetikus volt. Bár az épület tetején statikai okok miatt "csak" háromszáz rajongó lehetett jelen, de a többi Csapdafan (több ezer emberről volt szó) teljes egészében megtöltötte az Andrássy utat. Amerre a szem ellátott mindenhol embertömegek toporogtak, ugráltak, énekeltek a kellemes nyáresti időben. A legszebb az egészben, hogy a tömeg egy jelentős része családostól érkezett, és a kultúrált viselkedés miatt mindenki jól érezhette magát, kicsik és nagyok egyaránt.
De ebbe a fene nagy kultúrába mégiscsak belekerült néhány bosszantó, sőt esetenként bőszítő kis szilánk. Arról beszélek, amikor a Bumeráng stábja a koncert előtt különböző kis ajándékcsomagokat osztogatott minden a tetőre feljutott szerencsésnek. Egy apuka, aki három gyermekével és feleségével érkezett, hogy a legkisebb srácot, aki két és fél éves, még jobb kedvre derítse, az ajándékcsomagot a kissrác kezébe nyomta, akinek csillogtak a szemei az örömtől, hogy ő kapta az ajándékot. Azonban míg az apuka visszatért a színpad elé, hogy dvd-t szerezzen, addig egy buzi rockerköcsög odalépett a kissráchoz és kitépte a kezéből a csomagot "Minek menjek a tömegbe, amikor így is lehet szerezni!" - felkiáltással a haverjaival röhögve távoztak...
Na erre ki mit lépett volna?... Mert én kitéptem volna a belét...

Disznóvágás

Félnégy, klozet, mosdó, tea, mikádó, gumicsizma, kutya, kapunyitás, térvilágítás, haverok.

Malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzonnanmajdén, holakötél, öntsdlevízzel, holakábító, mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre.

Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfelarácsra, kurvanehézbazmeg, jöhetavíz, holakefe, majdénkaparom, elégfehérJózsikám, ittafüle.

Akkorigyunkegyet, megmégegyet, hasítodvagymajdén, holabárd, holafűrész, holamalac, belit kimossátok, nincsazapénz, kutyáké.

Akkoregészség, miezszilva, barackbazmeg, egészség.

Készavér, üljetekmárle, neállvaegyünk, ittakenyér.

Sonkamarad, lapockaszalámiba, nemdaráljuk, késselvágjuk, ilyetseláttammég, karajmarad, többikolbász, majdéndarálok, tokaszalonna abálóba, jóélesezakés, látomazujjadon, kötözdbebazmeg, egészség.

Miez, lócomb, minek, szaláminak, oszteztígyhogy, megfőzzük, micsoda, netörőggyvele, lapockafelitis, cukorminek, kellbele, nabazmeg.

Sütödazsírt, majdén, Lacisüsse, ittafakanál, Lacikámpirosra, netanítsálbazmeg, jóvanna, nemkellbeletej, tepertőtsüssél, nemtejbegrízez, többithurkába, áztasdbealbelet, másikfélétis, majdéngyúromakolbászt, egészség.

Miez, hurkatöltő, ilyetseláttammég, kölcsönbevan, ipari, aztlátom, keményrehagymenjen, miez, lóbélteddle.

Borsmerrevan, nemkellbele, hogyhogy, mert nem, hátakkor, erőspaprika, zsemlyeminek, tüdőshurkába, ilyetseláttammég, namostlátol, egészség.

Sajtotmajdén, holaringa, micsoda, kétnyelűkés, jaez, borsotebbese, nabazmeg.

Kolbásztkarikába, vagyszálba, szálba, szalonnátebbesózzad, kolozsváritebbe, sonkátmajdén, szedjétekkiazabálót.

Holareceháj, hátezmi, cigánka, ilyetseláttammég, pedigjó, majdmeglátjuk, egészség.

Májashurka, véreshurka, tüdőshurka, svábhurkába pirítottzsemlét, nabazmeg, vastagbélbe, hogynézmánezki, netörőggyvele.

Fiúk, készapecsenye, csapassunkmárelőttebarackot, holakenyér, ittasavanyú, egykisbort, pogácsát, mikorleszkészakáposzta, rétesislesz, nabazmeg, bangladesbenmegéheznek, eriggyémá.

Zsírtabödönbe, kolbásztrúdra, hurkátkaréjba, sajtra téglákat, kiszúrkáltad, ezittenmegyfüstre, ezmegysózóba, miezalé, sonkapác, nemsózódelőtte, bennevanasó, készvagyunkemberek, egészségünkre.

Asztalhozemberek, holavécé, igyunkmárelőttekicsit, orjaleves, toroskáposzta, pecsenye, kishurkakiskolbász, almásrétes, kidurranokbazmeg, énis, csapassunkegykisbort.

Kóstolótnehogyitthagyd, hagyadmámiez, leszakadafüle, köszmégegyszer.

Aztán laza tizenkétórás epegörcs.

Névnapi meghányás, vetés

 Múlt hét péntekjének az estvéjén Szomszéduraimék átiléptek kissé megköszönteni az nevem naptya alkalmábul. Folyt is rögtön jóféle üdítő meg serital, került a szekrénykéből jóféle ropogtatnivaló, ill. szomszédasszonyok nekiláttak malibui teendőiknek piciny pohárkák segedelmével.

Tehát szomjasak nem voltunk.

És ha már ilyen szépen összejöttünk érdekes dolgokat találtunk ki, mint például népszámlálás. Azaz tudományos alapokon ki és megszámoltuk szűkebb hazánktája lakossági mutatóit.

Miután megkaptuk a lehangoló végeredményt, legott komoly következtetésekbe bocsátkoztunk.(Egyébiránt azért is realtime ez a számolgatás, mert, amennyiben a számítások (na nem a saját, hanem a KSH számításai) helytállóak, akkor a múlt héten Mo. átlépte a 10 milliós lélektani határt negatívban, azaz a múlt héten kevesebben lettünk 10 millionznél.)
  Aztán az idő múltával szóba került a Zátony. Szomszéduraimék a kezdetektől fogva ösmerik azon tervünk, miszerint elhadjuk e süllyedő hajót. Ők azonban valamiért (leginkább talán családi okok miatt) nem nyitottak a dologra, ezért mindig érdekes beszélgetés, majd infogyűjtés kerekedik a dologból. Aztán a pro és kontra, aminek a végén azután nem egyezünk ki semmiben. Nincs kompromisszum. Bár a szemükön látom, hogy ilyenkor nagyon beindulnak a fogaskerekek in their's mind. És eljátszanak a gondolattal, mi lenne, ha ők is...
Egyébként ők az egyetlenek, akikkel komolyan lehet társalogni ilyen és ezirányú témákról.  Nagyon szeretjük őket! Ezért másnak nem is említettük ebbéli terveinket, max. érintőlegesen meséltünk kicsit abból a kevéske infoból, amivel a Zátonyról rendelkezünk eddig.

Az ilyen kis beszélgetések után nyer értelmet a következő kis szösszenet:
- Drágám, átugrom a szomszédba Margitkához két percre. Legyél szíves öt percenként megkeverni a levest!

Earthquake in Christchurch

 Sajnálatos módon időbeni tényszerűsége miatt a következő két linket kell először bemutatnom. Gondolhatjátok, hogy nem jó kezdés, de sajnos ez van. Remélem minél hamarabb rendeződik az élet az érintett területeken!

http://www.pappito.com/blogpost/foldrenges-christchurchben-earthquake/#more-6024

http://www.pappito.com/blogpost/chriscthurchben-folyamatos-utorengesek-earthquake-aftershocks/#more-6081

First think

 Mivel párommal hónapok óta komolyabban gondolkodunk székhelyünk esetleges áthelyezéséről, így ama elhatározásra jutottam, hogy "útjára" indítom e blogot.

Lényege lesz/légyen, hogy a mindennapi élethelyzeteket, és a társadalmi, politikai különbségeket, vagy hasonlóságokat hívatott felvázolni... kezdetben. És előre is sorry, de mindezt kiegészítem majd néha a saját eszmefuttatásommal.

És akkor, hogy miért is Új-Zéland:

Eleinte a skandináv országok felé kacsintgattam, de nem annyira jöttek be nekem, pedig "közel" vannak. Aztán meg Canada fogott meg szépségével és lehetőségeivel. Ez esetben már több infohoz is jutottam, hiszen kanadai honlapokat kezdtem nézegetni, ill. kinn élő távoli rokonokkal vettük fel (pontosabban ők vették fel) a kapcsolatot, akik aztán "haza" is repültek Mo-ra 2008-ban, de nem nagyon voltak elragadtatva az élményektől. Részemről, részünkről azonban több haszna is volt e találkozásnak, amellet, hogy kaptunk ajándékba egy inuksukot, mely az idei Téli Olimpia hivatalos kabalafigurája volt. Sok-sok beszélgetés révén (ami mind angol nyelven folyt, mert Ronék nem beszélnek magyarul egyáltalán, sajnálatos módon) kis betekintést kaphattunk a kanadai élet mindennapjaiba, ami, meg kell mondanom, nagyon tetszett. A leginkább az tetszett e beszélgetések során, hogy a rokonok bizony a hátrányokat, szerintük rosszul működő dolgokat is őszintén elmesélték. Mégis az volt a benyomásom, hogy teljesen más életforma, teljesen más társadalom, teljesen más értékrend, ahol nem mellesleg tárt karokkal fogadják a valódi szakembereket. Ez nekem nagyon szimpatikus.

Canada tehát nagyon tetszik, de őszintén szólva azért van benne valami, ami kicsit riaszt tőle - pontosabban két dolog - az egyik a fizikai értelemben vett környezete, a természetrajza. Az nekem valahogy nagyon idegen... a másik, ami a főbb problémám, hogy az amerikai kontinensen fekszik...! Én rühellem az USA-t. Erről ennyit.

Aztán néhány hónapja, amikor külföldi tájakról nézegettem képeket, képbe került Új-Zéland... 

Először csak képeket nézegettem, aztán szép lassan felfedeztem néhány érdekes oldalt, majd fogtam magam és a googliban rákerestem az izélandi magyarokra... Eredmény nagy vonalakban - www.magyarok.co.nz, www.pappito.com, ill jónéhány blog. A teljesség igénye nélkül - subdimension, balratarts.blogspot.com, pukeko kaka, kiwi-joco.blogspot.com stb...

Ha azt mondom az állam leesett nem mondok igazat, viszont most előszőr érzem úgy, hogy ez az a hely (NZ), ahová szívesen vándorolnék ki!