Naperőműtorony

Elmúltak már azok az idők, amikor a napenergia és a szélenergia csak a gazdag zöldek hobbija volt: ma már ezek az energiaforrások is versenyképesek a hagyományos energiahordozókkal. Épülnek is világszerte a károsanyag-kibocsátás nélküli hatalmas erőművek.

Óriási naperőművet terveznek építeni az arizonai sivatagban. Az EnviroMission már a földvásárlásnál tart, illetve a talajspecifikus mérnöki munkákba is belekezdtek, hogy biztos alapra épüljön a világ első óriás-naperőműve. Ami a méreteket illeti, tényleg páratlan projektről van szó, aminek a közepén egy 800 méteresnél is magasabb torony áll majd - ez lesz a világ egyik legmagasabb épülete, kétszer magasabbra tör az Empire State buildingnél.

Paksnál ugyan kisebb

A legfontosabb mutató egy erőmű esetében azonban a kapacitás. Az EnviroMission naperőműve várhatóan 200 megawatt elektromosságot tud majd megtermelni, ami körülbelül a fele egy paksi reaktor, nyolcada a teljes paksi erőmű teljesítményének. Atomerőműhöz képest tehát nem különösebben erős a napfarm, de még ez is elképesztő mennyiségű energiát jelent: a számítások szerint körülbelül 150 ezer amerikai családot tud majd kielégíteni a tökéletesen tiszta erőmű.

Onnantól kezdve, hogy beindítják, elvileg nem sok feladat lesz vele: a napon kívül nincs szüksége semmilyen energiaforrásra, és várhatóan nyolcvan éven keresztül a kisebb karbantartási költségeket leszámítva lényegében ingyen termeli majd a tökéletesen tiszta áramot. Éppen ezért elég jó üzletnek ígérkezik a befektetés: várhatóan 11 év alatt kitermeli az építési költségeket.

Az alapelv egyszerű: abból indulnak ki, hogy a meleg levegő felfelé száll. Az erőmű alján egy több száz méteres átmérőjű területen üvegházhatást hoznak létre, így az eleve 40 Celsius-fokos levegő 80-90 Celsius-fokosra melegszik. A forró levegőnek egyetlen útja marad kiszabadulni: a tornyon keresztül, amit teleraknak turbinákkal, ezeket hajtja majd meg a levegő.

Naperőmű, ami este is működik

Ennek a technológiának óriási előnye, hogy nincs szükség sem közvetlen napsütésre, sem óriási melegre, csak az a fontos, hogy az üvegházban melegebb legyen, mint a környezetében, ami a talaj felforrósodása miatt még éjszaka is biztosított, így folyamatos az áramtermelés. Persze a sivatagban napközben várhatóan csaknem folyamatos lesz a napsütés, a területválasztás azonban nemcsak ezért ideális, hanem a telekárak szempontjából is: a naperőműnek pont olyan környezet kell, amit a nagy forróság miatt eddig semmire sem lehetett használni, így a felvásárlás nem ró elviselhetetlen terhet a befektetőkre.

A várhatóan 2015-től üzemelő erőmű megépítése 750 millió dollárba kerül és tornya csak 30 méterrel lesz alacsonyabb a legmagasabb épületénél, a dubaji Burj Kalifánál. A dél-kaliforniai áramszolgáltató vállalat mindenesetre bízik a projektben, hiszen harminc éves szerződést írt alá az EnviroMissionnel.

Ami ennél is tízszer nagyobb

Óriási naperőműveket a világ számtalan pontján akarnak építeni. A kínaiak például, akik már Amerika és Németország után a leglelkesebbek az alternatív energiaforrások hasznosításában, tíz év alatt négy fázisban egy 2 gigawatt teljesítményű erőművet terveznek felhúzni. Ez már több áramot termel, mint a paksi atomerőmű, és körülbelül hárommillió háztartást lát el árammal. Az első fázisban egy 30, majd egy 100, utána egy 870, végül egy 1000 megawattos erőmű fog felépülni, ez már várhatóan csak 2019. végén. A projekt konkrét költségét nem hozták nyilvánosságra, az építést végző amerikai First Solar szerint azonban jóval kevesebből kihozzák majd, mintha az Egyesült Államokban dolgoznának, ahol 5-6 milliárd dollárra rúgna egy ilyen erőmű felépítése.

Ez azonban jelentéktelen beruházás ahhoz képest, amire Európa készül: a kontinens kiszervezné áramellátását a politikailag kevésbé stabil észak-afrikai országokba, ahol 400 milliárd euróból egy óriási naperőművet akarnak építeni. Az összeg elsőre megdöbbentőnek tűnik, pedig valójában nem az: a világ GDP-jének a harmadát előállító EU-ban száz euróból csak hármat kéne egy év alatt az erőműre fordítani ahhoz, hogy az felépülhessen, és olcsó energiával lássa el a kontinenst. Ráadásul nem is egy év, inkább 10-15 év alatt készülne el, az éves GDP alig 0,2-0,3 százalékát felemésztve, így a projekt még kevésbé terhelné meg az ötszázmilliós piacot.

A tervek szerint elég lenne a Szahara alig 0,3 százalékát lefedni naperőművekkel ahhoz, hogy egy száz gigawattos erőmű kezdje meg a szolgálatot. Az áramot nagyfeszültségű vezetékeken keresztül szállítanák Európába a Földközi-tengeren át, hogy a kontinens fogyasztásának egy jelentős részét napenergiából lehessen fedezni.

Kockázatos terület

A farmok nemcsak Európának, hanem a térségnek is jól jönnének, mert a környékükön a megtermelt energia elhanyagolható részét felhasználva oázisokat lehetne létrehozni, amik enyhíthetnék a helyi lakosok egyre súlyosbodó vízproblémáit.

Nehézséget csak az észak-afrikai térség bizonytalan politikai helyzete jelenthet: egy a mostanihoz hasonló forradalmi hullám alatt Európát elszakíthatnák legfontosabb energiaforrásától, így a közösségnek meg kéne oldania azt is, hogy megfelelően tudja érvényesíteni érdekeit a térségben.

A nyereség mindenesetre egyértelmű. A szakértők általában abból indulnak ki, hogy egy átlagos európai vagy amerikai háztartás energiaigénye egy kilowatt körül van, így a száz gigawattos erőmű körülbelül százmillió polgár fogyasztását fedezné: ez a kontinens lakosságának ötöde.

Elvitte a szél

Európában amúgy is jelentős szerepet kap a zöldenergia, az unió területén tavaly üzembe helyezett erőművek már több mint hatvan százalékban használnak valamilyen alternatív energiaforrást, és egyre szűkülnek azok a kapacitások, amik a szénre, az olajra vagy az atomenergiára építenek. Ez a jelenség már harmadik éve figyelhető meg az Európai Unióban és a trendekből kiderül, hogy a hagyományos energiaforrások fokozatosan kiszorulnak a kontinensről. 2009-ben például 10 gigawattal 74 gigawattra nőtt csak a szélenergia-kapacitások mennyisége, míg 2010. végére ugyanez a szám már 84 gigawattra hízott. Persze a szélerőmű jellegzetessége, hogy általában nem maximális teljesítményen üzemel, de a várhatóan 2020-ig kiépülő 230 gigawattnyi kapacitás így is elég lehet az ötszázmilliós lakosság hatodának.

A hatalmas, afrikai naperőműparkkal együtt ez már a kontinens energiaigényének 35 százalékát fedezné, ami a magas építési költségek mellett is körülbelül 750 millió tonna szén-dioxidtól szabadítaná meg a világot, Európának meg körülbelül 70 milliárd eurós éves üzemanyag-megtakarítást jelentenének.

E85 – bioetanol

 Magyarországon még nem hódított nagy teret a bioüzemanyag. Ez igaz a termelésre, és a felhasználásra is. A kormány által kiadott Új Széchenyi-tervben ugyan kitérnek rá, de ennél is részletesebben foglalkozik vele az év elején jóváhagyott „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve” elnevezésű dokumentum.

Ebben részletesen kitérnek a bioüzemanyag-termelés kormányzati szabályozására a 2010 és 2020 közötti időszakban, melynek legfőbb pontja, az energetikai célú növénytermesztés és az élelmiszerellátás egyensúlyban tartása, valamint a természetvédelmi értékek megőrzése. Hazánkban hat éve, 2005 óta szabályozzák a bioüzemanyagok használatát. A 2009- ig tartó időszakban a bioüzemanyagok használatát adókedvezménnyel ösztönözték, az üzemanyagokba bekevert bioetanol és biodízel után visszaigényelhető volt a jövedéki adó. Két éve azonban az adókedvezmény megszűnt és, az európai elvárásoknak megfelelően, felváltotta a forgalomba hozatali kötelezettség, amit úgy próbáltak szabályozni, hogy szankcióval fenyegették a kötelezettség elmulasztását.

Egy tavaly életbe lépett törvény alapján azonban, az idei évtől kezdődően kizárólag igazoltan fenntartható módon előállított bioüzemanyagok kaphatnak kedvezményeket, azaz a fenntarthatósági kritériumok feltételét képezik az adókedvezmény igénybevételének. A kidolgozott terv szerint a bioüzemanyagok terén, a hazai előállítás lehetőségei jelentős potenciált jelentenek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy gyakorlatilag bármely termőhelyi típushoz megválasztható egy optimálisan termeszthető energianövény. Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének becslése alapján az első generációs bioüzemanyagokból, a kiváló mezőgazdasági adottságokra alapozva, a 2020. évi becsült felhasználás több mint 10 százalékát meghaladó mennyiség is előállítható, és mindemellett az élelmezési és takarmányozási célok is biztosítva vannak.

Azonban nem csak a világ elmaradottabb részein, de Európában is évről évre növekszik a kereslet a szabad földterületek iránt. A növény- és a biomassza termelés, a lakhatás, és az infrastruktúra-építés egyre nagyobb helyet követel, az így elvont területek pedig hatással vannak a környezetre, és az ökoszisztémára is.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) vizsgálatai szerint olyan megoldást kell keresni, amelyekkel hosszú távon kiszolgálható lehet a különböző ágazatok területigénye. Az EEA által kiadott földhasználati egyezmény magában foglalja 36 európai ország és mintegy 5,42 millió négyzetkilométernyi terület sorsát.

Az infrastruktúra felgyorsult fejlődése következtében a mesterséges területhasználat 3,4 százalékkal nőtt 2000-2006 között és ez jócskán meghaladta a tervezett értékeket az összes földhasználati kategóriában. A termelési szektor ugyan csökkent, viszont a növekvő biomassza-alapanyag termelés miatt a kihasználás intenzitása nőtt.

A földterületek ilyen mértékű elhasználása jelentős hatással van a környezetre, (talaj- és vízszennyezés), a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátására. Emellett a természetes élőhelyek pusztulása további nyomást gyakorol a biodiverzitásra. Az EEA szerint a megoldáshoz elengedhetetlen a különböző ágazati érdekek összehangolása és integrált irányelvek megfogalmazása.

Pl.

Idén májusban létesítési engedélyt kapott a hatóságoktól a balatonfűzfői biofinomító. A Nitrokémia Zrt. 50 százalékos tulajdonában lévő Hunest Biorefinery Kft. ügyvezető igazgatója Kovács László szerint a barnamezős beruházás első ütemének tervezett költsége 12 milliárd forint.

A projektcég jelenleg még szakmai befektetőket keres, de akár részvénytársasági formában is elképzelhetőnek tartják az együttműködést a feldolgozóipari és mezőgazdasági szereplőkkel. A gyár a szakemberek számításai és tervei szerint 2013 közepén kezdheti meg az érdemi működését.

Érdeklődők ugyan vannak, de az első ütemben évi 25 ezer tonna búzakeményítő feldolgozásával tejsavat, kálciumlaktátot és gipszet előállító üzem megvalósítására, a kockázati tőke az átlagosan 6-8 év alatt megtérülő beruházást nem tartja vonzónak Magyarországon.

Pedig - 

• A politejsav alapú csomagolóanyagok alkalmasak a jelenlegi PET, polietilén, és polisztirol alapanyagból készült csomagolóanyagok helyettesítésére, teljes értékű kiváltására, a belőle készülő vissza nem gyűjtött csomagolóanyag természetes körülmények között is széndioxidra és vízre bomlik.

• A politejsav előállítása során felhasznált fosszilis energia legalább 30%-kal kevesebb, mint a konkurens műanyagok energiaszükséglete.

•A politejsav alapú oldószerek alkalmasak a mérgező, környezetszennyező szénhidrogénekből gyártott jelenlegi oldószerek kiváltására, nincs egészségkárosító hatásuk, és a környezetbe jutva biológiailag gyorsan lebomlanak.

• A feldolgozás melléktermékei részben energetikai hasznosításra kerülnek (biogáz), részben mint talajjavító komposzt hasznosíthatók (érlelt biogáz iszap).

A gyár megvalósítását a lakosság is támogatta, hiszen közvetlenül mintegy 150 főt foglalkoztatnak majd, közvetve pedig mintegy ezer embernek biztosítanak munkahelyet. Emellett a balatonfűzfői önkormányzat is évi százmillió forintos iparűzési adó bevétellel számolhat.

(Eddig közel 200 millió forintba került a tervek kidolgozása és az engedélyezés, de a fűzfői ipari parkba tervezett biofinomító és biogáz üzem megvalósításának teljes költsége 18 milliárd forint körül lesz. Ebből kellene 20-30 százalék önrészt biztosítani, a többit bankhitelből fedeznék.)

Május közepétől a Mol országszerte mintegy 100 benzinkútjánál gyűjti a használt háztartási sütőolajat, amiből bioüzemanyagot állítanak elő. Az olajat a cég a benzinkutjainál elhelyezett tárolótartályokban gyűjti.

A Mol által összegyűjtött olajat tisztítás után a komáromi Rossi Biofuel üzemében dolgozzák fel. A tisztítás során keletkező hulladék (többnyire ételmaradék) a biodízel gyártás melléktermékeivel együtt kiváló alapanyaga a biogáz előállításnak. Így a sütéshez elhasznált olajból a környezetet károsító hulladék helyett ezzel a megoldással újrahasznosított, környezetbarát termék lesz. Magyarországon évente több tízezer tonna étolajat használnak fel. A felhasználás során keletkező használt sütőolaj sorsa azonban csak az üzemi konyháknál, éttermeknél megoldott, ahol szervezetten folyik a hulladék elszállítása és feldolgozása.

Egy háztartás havonta átlagosan 3 liter étolajat fogyaszt, aminek 75 százalékát sütésre használják, sokan akár öt alkalommal is használják ugyanazt az olajat, ami finoman fogalmazva nem egészséges. Végül a lakosság többnyire a lefolyókba, vagy a szemétbe önti az elhasznált olajat, amivel jelentősen szennyezik a környezetet. Az olaj a csővezeték falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, illetve a szemétbe öntve nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókban. Kimutatások szerint egy csepp használt olaj mintegy ezer liter élővizet szennyezhet meg.

Az eljárás a hasznosítás mellett megfelel az EU új megújuló energia irányelvében foglaltaknak, amelynek a közlekedésre vonatkozó pontjai 2011. január 1-től léptek hatályba. Ez jelentős szerepet tulajdonít azoknak az alapanyagoknak, amelyek a hulladékok mennyiségét csökkentik az újrafelhasználás ösztönzésével.

A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) nem érti a sajtóban egyre gyakrabban megjelenő támadásokat a bioüzemanyaggal és a bioetanollal kapcsolatban. Úgy vélik az elmúlt időszakban megjelent írások számos laikust félrevezethetnek, pedig az EU két éve elfogadott irányelve alapos szakmai körültekintéssel jött létre.

A Szövetség közleményében kihangsúlyozza, hogy véleményük szerint hiába zárult le a vita a megújuló erőforrások jótékony környezetei hatásairól és azok mértékéről, az anyagilag súlyosan ellenérdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. 

Az egyig legjelentősebb érv a bioüzemanyag ellen az egész világon tapasztalható élelmiszerdrágulás, de az MBSZ szerint más tényezők sokkal súlyosabb szerepet játszanak ebben a kérdésben. Véleményük szerint az élelmiszerár-növekedésben jelentős szerepet játszott az üzemanyagok és az energia ugrásszerű drágulása, valamint a műtrágya közel 35 százalékos árnövekedése is. Emellett azok a befektetők sem tettek jót az élelmiszeráraknak, akik spekulációs céllal vásárolták fel a búzát vagy kukoricát, tehát nem felhasználni akarják, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből.

Az MBSZ szerint azonban hazánkban a bioüzemanyag-ipar nem veszi el az élelmiszernek szánt alapanyagokat. Ennek épp az ellenkezője történik, biztos felvevőpiacot jelentenek az évtizedek óta túltermeléssel küszködő magyar mezőgazdaságnak.

Magyarországon még csak négy éve lehet bioüzemanyagot tankolni, de napjainkra már több mint 400 töltőállomásnál tankolhatunk „zöld üzemanyagot”,ami azt jelenti, hogy minden negyedik benzinkútnál lehet E85 üzemanyagot tölteni az autóba.

A hazai szövetség vezetői szerint a hazánkban gyártott bioetanol többek között munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban, és a 400 kút országos lefedettséget biztosít a környezettudatos autózás számára.

Ez az adat egyébként kiemelkedő, hiszen uniós szinten a bioetanol lefedettség tekintetében hazánk az élvonalba került a tagországok között. Az élen természetesen Svédország áll, ahol már közel húsz éve (1994 óta) használják a bioüzemanyagot, de közvetlenül utána a második helyen Magyarország található.

Ezzel a 400-as adattal megelőzzük többek között a „zöld autózás” egyik élharcosát Franciaországot (320 töltőállomás), és a gazdaságilag jóval fejlettebb, Németországot (316 töltőállomás) is. A négy élen álló ország után azonban jelentős szakadék található, hiszen a listán következő Svájcban csak 63, Hollandiában 32, míg a szintén vezető nagyhatalomnak számító Nagy-Britanniában 21 töltőállomáson lehet bioüzemanyagot tankolni.

(Érdekesség, hogy a világ minden pontjáról szívesen látogatott Olaszországban csak két töltőállomáson lehet „zöld üzemanyagot” tankolni. A svédekkel szomszédos Norvégiában mindössze 19, a másik „szomszédnál” a finneknél pedig csak 6 töltőállomás rendelkezik E85-ös üzemanyagot is árusító benzinkúttal.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium június elején beterjesztett javaslatcsomagja szerint, a jövőben többek között az E85-ös benzin ára is növekedni fog.

Az E85-ös benzint eddig azért szerették jobban az autósok, mert hiába fogyaszt többet ebből a jármű, mint a hagyományos üzemanyagból, miután nem terhelte jövedéki adó, így is olcsóbb volt vele a közlekedés. (Bármennyire is szomorú, de a fogyasztók legnagyobb részét egyáltalán nem környezetvédelmi megfontolások vezetik, és ezt a gondolatot a mai gazdasági helyzet és üzemanyagárak alakulása ismeretében értelmezze mindenki!)

A törvényjavaslat értelmében azonban a bioetanol után a benzin adómértékének tíz százalékát kell majd fizetni, az adóemelésnek köszönhetően pedig valószínűleg jelentősen csökkenhet az E85 vonzereje.

A kormányt korábban több bírálat is érte, hogy az adókedvezménnyel túltámogatja az E85-öt. Szakértők szerint az új szabályozással a két üzemanyagfajta piaci árának különbsége a rosszabb hatásfok miatt indokoltabb mértékre csökkenne (a 95-ös benzin ára jelenleg ált. 377 Ft, míg az E85 100 Ft-tal olcsóbb.)

Én meg azt gondolom, hogy, egyáltalán nem furcsamód, a kormány közelébe férkőztek az olajlobbisták. Ledegradálják az E85-öt, hozzáteszem nem nehéz nekik, hiszen Magyarországon élünk buta, irígy és könnyen befolyásolható emberek tömegében, és a benzinfogyasztás szárnyalhat tovább..., árban is. Arról nem is beszélve, hogy sajnos az E85 használata nehézségekkel is jár, azaz benzines autókba csak kb 50% benzin - 50 % E85 arányban keverve használható és időnként ajánlott egy teljes tank 95-ös használata az üzemanyagrendszer és a motor kopásának megelőzése végett. Vagy átalakító beépítése szükségeltetik az autóba, és akkor csak E85 használatával is közlekedhet a pógár. Ennek anyagi vonzatát azonban sokan nem vállalják.

(Nem ez az egyetlen törvényjavaslat egyébként, amely az autókat érinti. A tervek szerint változni fog a regisztrációs adó avultatási skálája is, ami az autó korától teszi függővé az utána fizetendő adó mértékét. Az avultatás a mostani 20 évről 15-re csökkenhet.

Az előterjesztés alapján az autókat a forgalomba helyezésük utáni negyedik év végére már csak eredeti értékük 50 százalékán adóztatnák, a 15 éves kocsik után fizetendő adónál pedig már csak 90 százalékos avultsági szorzóval kellene számolni.)

Apple iSync

Steve Jobs, az Apple feje, pár napja bejelentette, itt az új készülék, ill. napvilágot látott egy tökéletes elektromos autó terve is.

 A Nathan Williams által tervezett Apple iSync nem csak kibocsátás-mentes, de a legideálisabb közlekedési és kapcsolattartási eszköz az Apple-fanatikusoknak. Az iSync tökéletes a mindennapi városi közlekedés lebonyolításához, egyszerű és stílusos kivitelezésű ráadásul kevés helyet foglal mind az utakon, mind a parkolókban. Tervezése alapvetően mindent magában foglal, ami Apple, vagyis igyekeztek megoldani az összes Apple termékkel való szinkronizálás lehetőségét. Ez magában foglalja az iPad, az iPhone, az iPod Touch és a MacBooc Pro alkalmazásait. Az iSync-ben ülve csatlakozhatsz, megoszthatsz, ellenőrizheted az aktuális frissítéseket, és élvezheted az Apple összes előnyét.

Az elképzelés főleg turistáknak ideális, akik szeretnék maguk körbejárni a megtekinteni kívánt várost, és a minél jobb útiterv készítéséhez nyújt segítséget a jármű. A design 360 fokos kilátást tesz lehetővé, és elektromos meghajtása révén zajmentes, így az út teljes békében telhet. 


Töltsd le kedvenc zenéid az iTunes-ról, élvezd az Apple applikációkat, és viseld büszkén az Apple logóját iSynceden. Az autó feltöltött állapotában a logó zöld, és ahogy merül, úgy lesz egyre pirosabb.

Híd a megújuló energia jövőjébe

A hidak állandóan ki vannak téve a környezeti viszontagságoknak, a létező összes éghajlaton.

Érdekes, hogy eddig még senki nem gondolt arra, hogy hasznosítsa ezeket a masszív, ember alkotta építményeket természetes környezetbarát energiaforrásként. 

A Solar Wind híd ötlete kihasználja bizonyos hidak helyét és magasságát, hogy egyszerre két alternatív energiaforrást is megkaparintson. Habár a híd infrastruktúrája nem éppen nevezhető környezetbarátnak, gyakran olyan különleges helyen húzzák fel őket, hogy az rendkívül alkalmas a szél- és a napenergia begyűjtésére. Szükséges magasságuk és természetesen napsütötte fekvésük egyértelműen ideális.

A képeken látható hidat Olaszország egy speciális fekvésű területére tervezték. A Solar Park Works- Solar Highway versenyre készülve dugta össze fejét három designer, hogy előállhassanak ezzel az innovatív ötlettel. A versenyt a Bagnera és Scilla közötti lezárt viadukt felújítására írták ki. Francesco Colarossi, Giovanna Saracino és Luisa Saracino a híd pozíciójában meglátta a lehetőséget, mivel az építményt soha nem csillapodó keresztszél és erős mediterrán napsütés ostromolja.

Maga az út nem a tradicionális aszfaltból készülne, hanem tartós műanyaggal bevont napelemek tömegéből. A napelemek évente 11.2 millió kWh energiát termelhetnének. Emellett a hídlábak közötti üres helyre további 26 szélkereket integrálnának, melyek plusz 36 millió kWh-t szolgáltatnának. 

Mindent egybevetve, ez az innovatív híd több mint 15 ezer otthont látna el energiával. Az előnyöknek pedig még mindig nincs vége! A tervezők azt találták ki, hogy az út melletti kis területen gazdák termelhetnék és árulhatnák termékeiket. 

Mondjuk ezt egy kicsit nem annyira vágom: az út mellett akarnak termelni? De hol? Jó, az út mellett, de hol?  

kompakt szélerőmű otthonra

Íme egy szuper házi áramtermelő készülék, hogy a szélenergia segítségével spórolhassunk áramszámlánkon, és több (cash) maradjon pl.fűnyírásra...

Aki eddig idegenkedett a megújuló energiák ház körüli felhasználásától, mert - nem akart szeretett diófája helyett egy nagy szélkerék árnyékában hűsölni, netalán úgy érezte, hogy az élet kevésbé napos oldalára vetette a sors, vagy csak túl drágának találta a napelemet..., az most már tényleg elgondolkodhat, milyen új ellenérvet talál ki. Ez az új eszköz ugyanis praktikus, kis helyigényű, egyszerűen kezelhető, „és még jól is mutat” (leginkább egy lego játékra hajaz).
A Wind Cube-nak keresztelt eszköz végtelenül egyszerű: az ember megveszi, hazaviszi, saját maga felszereli, ráköti egy akkumulátorra, bekapcsolja, és már termeli is az elektromos áramot a háztartás számára. Hogy mennyit? Egy elem havonta 21,6 KWh-t. De az elemek egymáshoz is csatlakoztathatók,

így a tervezők szerint egy 15 elemből álló kis „farm” már képes fedezni egy család egész havi áramigényét (kb 324 KW).

És hogy is működik? Tényleg végtelenül egyszerűen: a megvett elemet a boldog ház és Wind Cube tulajdonos és áram-termelő kolléga 3 csavar segítségével a ház falára rögzíti, hozzáköti egy akkumulátorhoz vagy újabb Wind Cube elemekhez, bekapcsolja(?), és már kész is van.
A szerkezet egy teleszkópos nyélre szerelt 3 lapáttal bíró szélkerékből, egy generátorból, egy elektromos csatlakozóból/dugóból és a kapcsolóból áll. A teleszkópos fejnek köszönhetően a ventilátor az időjárástól (szélerősségtől) függően aktiválható vagy deaktiválható. Vihar vagy túl nagy szél esetén kikapcsolhatjuk a készüléket, ekkor a ventilátor visszasüllyed az aljzatába, normál szélben vagy szellőben pedig ismét előcsalogatható és bekapcsolható.
Ez talán az eddigi legegyszerűbb szerkezet, amivel odahaza áramot termelhetünk magunknak.
Már ha valahol meg tudjuk venni a szerkentyűt.

Amit nem sikerült megtudnom: mennyibe kerül, hol kapható, nem zavaró-e egy idő után az állandó propellerzúgás, az akkumulátort, vagy -torokat hogyan csatlakoztatjuk az otthoni rendszerbe, és nem repül-e el a házunk, ha véletlenül túl sok elemet teszünk fel ráááááááááá...?!

Tengeri szélerőműrendszerbe fektet a google

Csak egy kis érdekesség a nagyvilágból (a gúgliéból).

Egy tengeri szélerőmű-rendszer gerincét alkotó, 5 milliárd dollár értékű, víz alatti vezetékrendszer megépítésének pénzügyi előkészítéséről állapodott meg a Google és a Good Energies nevű cég...

A mintegy 530 kilométer hosszú, a szárazföldi hálózathoz négy ponton csatlakozó vezetékrendszer New Yorktól a virginai Norfolkig forradalmasíthatja az Egyesült Államok atlanti partvidékének áramellátását.
A gerinckábel 6000 megawatt energiát lesz képes szállítani, ami öt nagyobb atomerőmű  kapacitásának felel meg. A vezetéket amerikai területi vizeken, a partvonaltól 25-30 kilométerre fektetik majd le. Az építkezés várhatóan 2013-ban kezdődik és 2021-ig tart. Energiaipari szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy mivel teljesen egyedülálló, úttörő vállalkozásról van szó, a bürokratikus és a műszaki akadályok miatt csúszhat a projekt megvalósítása és a költségek is növekedhetnek. Az 5 milliárd dolláros előzetes becslés csak az építkezési munkálatok költségeire vonatkozik, az olyan járulékos kiadásokra, mint finanszírozás és az engedélyek beszerzésének költségei, nem.

A Google és a megújuló energiára szakosodott Good Energies megállapodott, hogy egyaránt 37,5 százalékban részesedik a projektben, amelybe kezdetben mindkét cég 200 millió dollárt fektet. Újabb részvényesek csatlakozása esetén a részvénycsomagok aránya csökkenhet. (A Marubeni japán kereskedőház 10 százalékos pakettel rendelkezik majd az Atlantic Wind Connection nevű energiahálózatban.)
Ennek első, 1,8 milliárdos, New Jersey és Rehoboth Beach közötti, 240 kilométeres szakasza várhatóan 2016-ban lesz majd üzemképes.

A tengeri szélturbinák üzemeltetése ma még jóval drágább, mint a szén- a gáz- vagy akár a szárazföldi szélerőműveké, ám a megújuló energiaforrások iránt egyre növekvő, politikailag is motivált kereslet szakértők szerint meg fogja teremteni a gazdaságos hasznosítás feltételeit.