2010. november 28., vasárnap

Nyugdíjrendszer (?!)

 A kormány meggondolta magát és megkezdte a totális felszámolást. A koncepció elkészült, bár még nem világos minden részlet. 




Nézzük először csak néhány pontban:





·          -  Akik pénztártagok maradnak 2011 februárja után, elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveikre
·          -  A nyugdíjjárulékból adó lesz, ezzel érik el, hogy a pénztáraknál maradó járulékfizetők többé ne legyenek jogosultak állami nyugdíjra
·          -  Az állami rendszerben az egyéni számla csupán egy nyilvántartási számla lesz, az állam az átvitt vagyonra nem magántulajdonként tekint
·          - Az örökölhetőség nem a befizetésekre, csupán a nyugdíjjogosultságokra vonatkozik majd
·          - A kitartó pénztártagok 14 hónapra elvont nyugdíjjárulékát az állam nem közvetlenül kompenzálja, hanem erre az időszakra állami nyugdíjat ígér
·         -   A nyugdíjkasszák működési és vagyonkezelési költségeit negyedére-ötödére korlátozzák adminisztratív módszerekkel, ami az önkéntes kasszákat is érinti
·         -   A kormány a visszaáramló pénzeket egy nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba teszi, ezt az államadósság kezelő felügyeli, az eladásokról egy tanács dönt
·        -  Az átlépésekre december közepe és 2011. január vége között 45 nap lesz
·        -  Az állami nyugdíjalapba visszalépők infláció fölötti megtakarításaikat felvehetik vagy befektethetik az önkéntes pénztári számlájukra, ezek után adókedvezményt kapnak

A költségvetési hatások pozitívak: 2700 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékának megfelelő vagyon áramolhat az államkasszába, így hiány helyett durván 5 százalékos többlete lehet a költségvetésnek. Ilyenre soha nem volt még példa.



Az eddig három lábon álló rendszerből kiveszik a középsőt, a kötelező magánnyugdíjpénztári ágat és megtartják az állami (az első) illetve az önkéntes (harmadik) pillért. Itt érdemes megjegyezni, hogy jelenleg sokan sok helyen alkotmányellenesnek ítélik meg a pénztárak megszüntetését. Viszont a Fidesz szerint már az is(!) alkotmányellenes volt, ahogy '98-ban ráerőltették az emberekre ezt az új fajta megtakarítási lehetőséget. (De akkor mi a francért nem nyúltak hozzá anno '98 és 2002 között?!) KIcsit deja vu érzésem támad ezzel kapcsolatban, mert sokak szerint 2002-ben a nyugdíjpolitikája miatt bukott el a Fidesz. Remélem most nem ez fog történni! (Nem azért mert szimpatizáns volnék, hanem mert ők a kisebbik rossz, ha szabad így fogalmazni...)
A középső, kötelező nyugdíjpénztári pillér 1998 óta gyűjti a munkavállalók megtakarításait. Eddig 2700 milliárd forint halmozódott föl a rendszerben, amit a pénztárak főként állampapírokban és részvényekben tartanak. Tagjaiknak egyéni számlát vezetnek, ahol mindenki láthatja, mennyit fizetett be, és hogy a hozamokkal együtt éppen hogy áll. Ez a pénz mindenkinek a magántulajdona.  A rendszert 1998-ban azért hozták létre, hogy tagjai ne csak az államtól számíthassanak nyugdíjra, hanem saját nyugdíjcélú megtakarításaik is legyenek, ami elméletileg biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi az egész szisztémát.

Röviden azért döntöttek a felszámolás mellett, mert a rendszer egyelőre csak viszi a pénzt, a megtérüléshez több évtized kell, a négyéves ciklusokban gondolkodó politikai vezetés ezért ellenérdekelt a fenntartásában. A nyugdíjpénztárak léte tisztán a költségvetés egyenlege szempontjából akkor térül meg, amikor már mindenki innen kapja a nyugdíja egy részét. Ehhez az kell, hogy minden nyugdíjas pénztártag legyen, azonban a rendszerhez '98-ban és az azóta eltelt években a nyugdíjtól messzebb álló fiatalabb munkavállalók csatlakoztak. ( Persze, mert a 30 év felettiek már nem léphettek, és nem léphetnek be. Pedig nagyon hangoztatták a magánpénztárakkal kapcsolatban a sokszor emlegetett öngondoskodást, a hosszú távú tervezés jelentőségét.). Viszont amíg e fiatalok többsége nem éri el a nyugdíjkorhatárt, addig a magánnyugdíjpénztárakba utalt járulékok hiányoznak az állami alapból, ahonnan a jelenlegi kifizetéseket kell biztosítani.
Ezt a hiányt a költségvetés állja,  és bizony évente többszázmilliárd forintról van szó. A politikai vezetés most úgy gondolkodik, hogy ezt a pénzt sokkal jobb lenne másra költeni, sőt még jobb lenne, ha a '98 óta a pénztári egyéni számlákon felgyűlt pénzt „fel lehetne élni”, úgy, hogy a teljes vagyont az állami költségvetésbe csatornázzák.
Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a Fidesz októberig nem akarta felszámolni a pénztárakat, sőt, más országok képviselőivel összefogva egész nyáron lobbiztak Brüsszelnél, hogy a kötelező magánnyugdíjrendszer működése miatt keletkező államháztartási hiány ne duzzassza a statisztikákban megjelenő államadósságot. Ehhez az európai adósságelszámolási szabályok átírására lett volna szükség, amire Brüsszel nemet mondott. A Fidesz ezután döntött a rendszer felszámolása mellett.
A kormány ezek után négy közvetett eszközt vetett be a pénztárak ellen. 
Első lépésként az állami pillérbe irányította a kötelező pénztári tagdíjakat az idén novembertől  14 hónapig tartó időszakra (novemberig a pénztártagok nyugdíjjárulékának kisebb része a pénztárakhoz, nagyobb része az állami nyugdíjalapba került).
Második lépésként egy törvénnyel lehetőséget adott, hogy a hárommillió pénztártag elhagyja a kasszáját, tehát minden korábbi megtakarítását az államnak adja és minden járulékát a jövőben kizárólag az államnak fizesse – persze csak ha akarja.
Harmadik lépésként a kormány bejelentette: aki nem tér vissza az állami pillérbe, egész pontosan nem oda fizeti a 24 százalékos járulék mellett az eddig a pénztáraknak utalt 8 százalékot is, nem fog állami nyugdíjat kapni. Erre mondják a kasszák, hogy a választás nem szabad, hiszen a hatalom pisztolyt tart az emberek fejéhez, így nem kérdés, hogy mindenki a visszalépés mellett dönt, a kasszák pedig tagok, vagyon és bevételek nélkül maradnak. Az átlépésre 45 nap áll rendelkezésünkre december közepe és január vége között. Csak az marad pénztártag, aki erről külön nyilatkozik írásban, mindenki más automatikusan átsorolódik az állami nyugdíjrendszerbe jövő év február 1-jétől.
A negyedik még nem elfogadott lépés lehet, hogy az önkéntes kasszák működési kiadásait negyedére, ötödére csökkentik azzal, hogy nagyon alacsony szinten szabják meg a működésre fordítható kiadások felső határát.A kormány tehát nem zárja be közvetlenül a pénztárakat, csupán ellehetetleníti működésüket, hiszen a csökkenő taglétszám, illetve költségszint mellett a leghatékonyabban működők is bedőlhetnek.

A pénztárak a felhalmozott vagyon egy részét, kb felét, részvényekben, befektetési jegyekben tartották. Mivel az állami rendszerbe visszalépők viszik eddigi megtakarításaikat, a részvények a tervek szerint az államhoz kerülnek. Ezeket nem egyből adják el, mert a megugró kínálat csökkentené az árfolyamokat, hanem fokozatosan értékesítik – az eladások ütemezésről az Államadósság Kezelő Központ kötelékében működő tanács dönt. Ha nyugdíjtőzsdéről beszélünk, az legalább átmenetileg az államosítás után is folytatódik. Ráadásul az állami alapkezelőnek sokkal rövidebb időn belül kell utóbb igazolható, nem korrigálható döntést hoznia arról, miért az adott pillanatban adta el a részvényeket.


A miniszterelnök szerint a megtakarítások eltűntek a nyugdíjtőzsdén a pénztárak felelőtlensége miatt, ráadásul ők ebből jó nagy hasznot húztak a magas működési költségekből lecsípett profitokon keresztül. A kevés tiltakozó – javarészt maguk a nyugdíjpénztárak, a nyugdíjszakértők és néhány vezető közgazdász – azzal érvelt, hogy a pénz nem tűnt el, a 2008-as tőzsdei lejtmenet veszteségeit a pénztárak nagyobbrészt ledolgozták, a működés 12 éve alatt a jellemzően magas infláció ellenére egy százalékot (!) megközelítő reálhozamot értek el. Ez ugye nagyon kevés, viszont sokszor elhangzott az is, hogy az utóbbi években átírt szabályozások, az újragondolt befektetési stratégia, a költségek folyamatos csökkenése hamarosan hozni fogja a várt eredményeket, ezért nem szabad felszámolni a szektort, ami ráadásul a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának egyik alapfeltétele.


Ugrik a magántulajdon!
A pénztáraknál gyarapodó vagyon eddig magántulajdonnak minősült, az államnál ilyen nem lesz. Persze kevés pénztártag érezte pénztári számláján gyűlő befizetéseit a sajátjának, hiszen sosem látta a pénzt, az elköltéséről nem rendelkezhetett szabadon. A befizetések pusztán egy számként jelentek meg a fizetési papíron, amihez csak a nyugdíjkorhatár elérésével lehetett volna hozzáférni, apránként, járadékfizetés formájában.
A vagyon magántulajdon jellege eddig leginkább érzékelhetően a számla korlátoktól mentes örökölhetőségében nyilvánult meg. Ha egy pénztártag meghalt, számlájának egyenlegét megkapták az örökösök. Az állami rendszerben az eddig is működő özvegyi nyugdíj és árvaellátás bővítésével ígérik ezt kompenzálni, de ez nem egyenlő az örökléssel.
A tervek szerint bevezetik ugyan az „egyéni számlákat”, de ezeken a befizetéseinket nem személyes vagyonként tartják nyilván, csupán az fog csak kiderülni, hogy fizetik-e a munkaadók rendesen  a járulékot, illetve, hogy az éppen hatályos szabályok szerint ki mekkora nyugdíjra számíthat. Ez ellentétes a nyugdíjpénztárakban megszokott számlavezetéssel, ahol mindenki forintra pontosan látja az összes korábbi befizetését annak hozamaival együtt.
Hogy érdemes-e pénztártagnak maradni? Ezzel kapcsolatos számításokat még nem jelentettek meg a pénztárak, de elképzelhető, hogy a nyugdíjtól távol lévő, magas keresetű munkavállalók jobban járhatnak, ha megtartják privát nyugdíjszámlájukat és lemondanak későbbi állami nyugdíjjogosultságukról. A kérdésre akkor lehetne biztos választ adni, ha legalább nagy vonalakban tudnánk, hogy az előttünk álló évtizedekben hogyan alakul az állami nyugdíjrendszer, erről viszont senkinek fogalma nincsen, így tényleges összehasonlításra sincs igazi lehetőség.
Ha a jelenlegi munkapiaci és népesedési, illetve gazdasági növekedési kilátások nem javulnak erőteljesen, az állami nyugdíjkifizetéseket állandóan hozzá kell majd igazítani a körülményekhez, a korhatárt emelni, illetve a nyugdíjakat csökkenteni kell. És sajnos az sem kizárt, hogy mire a mai fiatalok elérik a nyugdíjkorhatárt, reálértéken a mainál nagyságrendekkel kisebb nyugdíjat kapnak majd. Ez esetben viszont akár úgy is kifizetődő lehet a pénztártagság, ha ez az állami nyugdíj elvesztésével jár.








·    

2010. szeptember 27., hétfő

Pannonrider, öcsém

 Egy érdekes új magyar találmány, vagy fejlesztés a pannonrider. Ez tulajdonképpen egy napelemes "bicikli". Formáját tekintve a tervek alapján egy nagy háromkerekű tojásra hajaz. A burkolata egy nagyon könnyű műanyag, ami gyakorlatilag teljes egészében napkollektor.


Igazából ez nem is bringa, hanem elektromos háromkerekű kisautó, de a kerékpár kategóriába tartozik, tehát nem kell hozzá jogsi, nincs biztosítás, teljesítményadó stb.. Meghajtását egy a nap energiáját felhasználó 250W-os HUB motor látja el, de rossz idő (mivel teljes burkolata van, megvéd az esőtől, széltől) esetén lábbal is hajtható. A váz csőszerkezetébe akkumulátorokat építettek be, ami lehetővé teszi az energia tárolását. Az energiáét, amit fékezéskor is visszatölthetsz az akksikba! A telepek egyébként kb fél nap alatt feltöltődnek, tehát viszonylag hosszú távra is használható, folyamatos napsütés esetén pedig a PRider folyamatosan használható akármilyen távra is. 
link itt - 

Egykulcsos adórendszer(?)

 Matolcsy György pénzügyminiszter az elmúlt hétvégén bejelentette, hogy 2011. január 1-től átállunk egykulcsos adórendszerre. 
Ez egyfelől meglepő azok után, hogy több politikus is eddig arról nyilatkozott, hogy csak fokozatosan térünk át a 16%-os egykulcsos adórendszerre, és 2013-ra fog csak mindenkire vonatkozni, viszont nem meglepő, ha azt vesszük, hogy ez volt a Fidesz egyik választási ígérete. 
Az adórendszerünk Matolcsyék szerint az egyik legkedvezőbb lesz az unióban, hiszen a legalacsonyabb adószinttel működik és a legegyszerűbb adózási feltételeket kínálja majd, ezáltal az unió legversenyképesebb adórendszere lesz a miénk.  Mindezt egy un.családi adózással egészítik ki, bár erről pontosan még nem lehet tudni mit is takar. Jelenleg a Mo.n érvényben lévő szabályozás szerint csak a minimum háromgyermekes családok részesülhetnek ilyetén módon kedvezményben. Viszont ha a Fidesz választási programját vesszük figyelembe, akkor valószínű, hogy egy családon belül a szülők jövedelmének összevonása után kell majd adózni, ami azt jelenti, hogy a két szülőnek az összevont jövedelmük után, mint egy jövedelem után kell majd adózniuk.  És ne felejtsük el, hogy az is számít, vajon mennyire emelik a minimálbért, és megadóztatják-e. De mindez még képlékeny dolog, hiszen a kormány most kezdte meg a tárgyalásokat a parlamenttel.   

2010. szeptember 22., szerda

Szakít a lánccal a magyar Stringbike

Olaszországban volt a magyar láncnélküli kerékpár világpremierje a hét végén. A Schwinn-Csepel a padovai bringavásáron mutatta be a Stringbike-ot, és az azonnal bekerült a világ műszaki sajtójába. A magyar találmány a merevlemez-meghajtók mechanikájától kölcsönözte az alapötletet.



A Schwinn-Csepel menedzsmentje a napokban teljes létszámban kitelepült Padovába. A csepeli kerékpárgyártó cég tíz mintadarabot vitt a magyar fejlesztésű, lánc nélküli Stringbike-ból.
A nemzetközi kerékpár-kiállításon, az Expobicin be is jött a nemzetközi figyelem: számos fontos technológiai és ismeretterjesztő szájt emlékezett meg külön cikkben a magyar találmányról. Írt róla többek között a gizmodo.com, acrunchgear.com és a wired.com is. Több cikkben azt is kiemelték, hogy a magyarok ambiciózus terveket fűznek a géphez, és azt remélik, hogy a Stringbike lehet az az új generációs kerékpár, ami a közeljövőben leváltja a hagyományos, fogaskerekekkel és lánccal hajtott bicikliket.
Abban a szaksajtó is egyetért, hogy akár Európában, akár az Egyesült Államokban népszerű és üzleti siker lehet a teljesen más mechanikán alapuló, de a láncos megoldással versenyképes és legalább olyan tartós szerkezet.
Paróczai Iván, a Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója a kerékagynak azt mondta, komoly érdeklődés vette körül a biciklit, de majd a következő napok mutatják meg, hogy ebből mi válik valóra.
Az újítást a padovai fellépés előtt itthon sem verték nagydobra, a cég hivatalos ismertető anyagát a vásárral egy időben adták ki, pedig a találmány évtizedes csiszolgatás után került a piacra.
A láncnélküli meghajtás már a 1990-es évek elején foglalkoztatta a fejlesztőt, Rácz Gábort. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésautomatika tanszékének diákjai már akkor hallhattak az oktató forradalmi elképzeléséről, amivel a számítógépek merevlemez-meghatóiban található elnyűhetetlen mechanikát akarta adaptálni a kerékpárokra. Ez a mechanika a jelek szerint tartós benyomást tett Ráczra és két fejlesztőtársára. Az ötlet egyébként már a tervezés korai szakaszában is élénk érdeklődést váltott ki a kerékpárgyártók körében.
Húrok húzzák
A lánc nélküli kerékpár újításának lényege leegyszerűsítve az, hogy a pedálok fogaskerék helyett egy-egy lengőkar szárán kialakított íves hajtópályát mozgatnak előre-hátra egy gördülő csapágyon át, és a lengőkar egy állandóan feszített állapotban lévő erős műanyag huzallal forgatja a hátsó kereket.
A karok felváltva mozgatják a jobb és a bal oldali drótokat, amelyek egy-egy racsnis dobon tekerednek fel-le, attól függően, hogy a pedál éppen húzza vagy visszaengedi őket.A sebességváltás a lengőkar és a drót kapcsolódásának pozícióváltásával jön létre.A tervezők szerint a konstrukciónak számos előnye van az évszázados láncos megoldáshoz képest.
Álló helyzetben és terhelés alatt is lehet sebességet váltani, ami a recsegő és melléváltó fogaskerekes váltók használóinak tényleg érdekes lehet. Ráadásul szinte folyamatosan lehet váltogatni és az igényelt erőkifejtéshez igazítani az áttételt.
Az egész szerkezet tiszta, nincsenek olajos alkatrészek, így nem lesz koszcsík a nadrágszáron.
Érdekes érv az új szerkezet mellett az is, hogy a hátsó kereket gyakorlatilag ugyanúgy, pillanatok alatt ki lehet szerelni, mint az elsőt, mert a hátsó kereket függetlenítették a meghajtást végző drótdoboktól, így könnyebbé válik a tárolás és a szállítás is.
A tervezők szerint a szerkezeti elemeknél hosszabb élettartamra lehet számítani, mint a hagyományos alkatrészeknél. A műanyag drót lassabban használódik el, mint a lánc, és összességében – a látszat ellenére – a szerkezet kevesebb alkatrészből áll, mint a bonyolult első-hátsó váltó a rengeteg fogaskerékkel.
A wired.com újságírójának egyetlen félelme a brignával kapcsoaltban az, hogy mi történik, ha a kifeszített huzal menetközben elszabadul, és a lábon csattan.

A végére csak annyit saját tollamból, hogy a cikk megjelenése után azonnal kommentelők hada lepte el a kommentfalat, s jó magyar szokás szerint hirtelen az egész ország műszaki szakemberré avanzsált, és azonnal kifejtik, hogy e találmány miért nem jó, sőt miért kifejezetten szar, és vajon miért pont most jöttek elő vele (anyagi megfontolást sejtenek a háttérben).  Amivel még nem is lenne probléma, ha építő jellegűek lennének a hozzászólások. De nem... Tisztelet a kivételnek! 

Metallica in Christchurch

 Az elmúlt este frenetikus koncertet adott a Metallica Christchurchben. 
A banda 2004 óta először látogatott a Zátonyra. Eredetileg a World Magnetic Tour keretein belül kétszer lépett volna fel Aucklandben októberben a Vector Arena-ban, de a christchurchi Andrea Grom a facebokon egy peticíót tett közzé, hogy "odavigye" a csapatot, amelyet aztán több, mint húszezren írtak alá. A csapat látván ezt úgy döntött, hogy egy újabb helyszínnel bővítik a turné Zátonyos útvonalát. A petícióra válaszolva a következő nyilatkozatot tették: "sometimes you do get what you want! You asked (okay , demanded!) and we heard, ya!
Jól tették, hiszen az első teltházas koncertre a jegyek kevesebb, mint fél óra alatt(!) elfogytak. 
Sajnos a teljes koncertbeállítást nem tudták használni a Canterbury Arénában a földrengés miatti limitált lehetőségek okán, de Aucklandben már újra látható lesz a 360 fokos színpad, amit 2008 óta használnak. "It's gonna be us and YOU old-school "club-style" in an arena making a whole lot of noise together, and that's what counts!" 
A koncert szervezője Michael Coppel kb 300 jegyet osztott szét a diák önkéntesek és a sürgősségi szolgálatosok között, hogy részt vegyenek a koncerten.
Ian Hay a Canterbury és Christchurchi Idegenforgalmi igazgató elmondása szerint a hotelek, motelek többsége újra üzemel a földrengés óta (ami két hete volt!), a közterek újra használhatóak és minden teltházzal is működik ebben a pár napban, amíg a Metallica ott tartózkodik. Várakozásaiknak megfelelően rengeteg ember érkezik a koncertekre (hiszen két koncertről van szó, a másodikat ma este adja a banda), ami rendkívűl jó hatással van a rekonstrukciós erőfeszítéseket, és a város közösségét tekintve...

2010. szeptember 21., kedd

Kulturált Tankcsapda rajongó

 Múlt hét csütörtök este fergeteges bulit tartottak Pesten a Bumeráng stábja, ill. a Tankcsapda. Az apropó a Tankcsapda 20 éves fennállása alkalmából megjelent dvd, amely tavaly a Sziget fesztiválon készült a banda jubileumi fellépésekor.
A jelenlegi esemény viszonylag gyors és ütőképes szervezés után egy eddig teljesen szokatlan helyen, az Andrássy úton az egykori Párisi nagyáruház tetején lett megrendezve. Az egész estről és a koncertről videofelvétel készült melyet a www.bumerang.hu oldalon (fények, füst és lábdob Budapest felett)  bárki megnézhet teljes terjedelmében. És jó minőségben.
Maga a koncert frenetikus volt. Bár az épület tetején statikai okok miatt "csak" háromszáz rajongó lehetett jelen, de a többi Csapdafan (több ezer emberről volt szó) teljes egészében megtöltötte az Andrássy utat. Amerre a szem ellátott mindenhol embertömegek toporogtak, ugráltak, énekeltek a kellemes nyáresti időben. A legszebb az egészben, hogy a tömeg egy jelentős része családostól érkezett, és a kultúrált viselkedés miatt mindenki jól érezhette magát, kicsik és nagyok egyaránt.
De ebbe a fene nagy kultúrába mégiscsak belekerült néhány bosszantó, sőt esetenként bőszítő kis szilánk. Arról beszélek, amikor a Bumeráng stábja a koncert előtt különböző kis ajándékcsomagokat osztogatott minden a tetőre feljutott szerencsésnek. Egy apuka, aki három gyermekével és feleségével érkezett, hogy a legkisebb srácot, aki két és fél éves, még jobb kedvre derítse, az ajándékcsomagot a kissrác kezébe nyomta, akinek csillogtak a szemei az örömtől, hogy ő kapta az ajándékot. Azonban míg az apuka visszatért a színpad elé, hogy dvd-t szerezzen, addig egy buzi rockerköcsög odalépett a kissráchoz és kitépte a kezéből a csomagot "Minek menjek a tömegbe, amikor így is lehet szerezni!" - felkiáltással a haverjaival röhögve távoztak...
Na erre ki mit lépett volna?... Mert én kitéptem volna a belét...

2010. szeptember 15., szerda

Disznóvágás

Félnégy, klozet, mosdó, tea, mikádó, gumicsizma, kutya, kapunyitás, térvilágítás, haverok.
Malac, ezbazmegdekurvanagy, nemjönki, vigyázzonnanmajdén, holakötél, öntsdlevízzel, holakábító, mostszúrjad, addatálat, mégegyet, navégre.
Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfelarácsra, kurvanehézbazmeg, jöhetavíz, holakefe, majdénkaparom, elégfehérJózsikám, ittafüle.
Akkorigyunkegyet, megmégegyet, hasítodvagymajdén, holabárd, holafűrész, holamalac, belit kimossátok, nincsazapénz, kutyáké.
Akkoregészség, miezszilva, barackbazmeg, egészség.
Készavér, üljetekmárle, neállvaegyünk, ittakenyér.
Sonkamarad, lapockaszalámiba, nemdaráljuk, késselvágjuk, ilyetseláttammég, karajmarad, többikolbász, majdéndarálok, tokaszalonna abálóba, jóélesezakés, látomazujjadon, kötözdbebazmeg, egészség.
Miez, lócomb, minek, szaláminak, oszteztígyhogy, megfőzzük, micsoda, netörőggyvele, lapockafelitis, cukorminek, kellbele, nabazmeg.
Sütödazsírt, majdén, Lacisüsse, ittafakanál, Lacikámpirosra, netanítsálbazmeg, jóvanna, nemkellbeletej, tepertőtsüssél, nemtejbegrízez, többithurkába, áztasdbealbelet, másikfélétis, majdéngyúromakolbászt, egészség.
Miez, hurkatöltő, ilyetseláttammég, kölcsönbevan, ipari, aztlátom, keményrehagymenjen, miez, lóbélteddle.
Borsmerrevan, nemkellbele, hogyhogy, mert nem, hátakkor, erőspaprika, zsemlyeminek, tüdőshurkába, ilyetseláttammég, namostlátol, egészség.
Sajtotmajdén, holaringa, micsoda, kétnyelűkés, jaez, borsotebbese, nabazmeg.
Kolbásztkarikába, vagyszálba, szálba, szalonnátebbesózzad, kolozsváritebbe, sonkátmajdén, szedjétekkiazabálót.
Holareceháj, hátezmi, cigánka, ilyetseláttammég, pedigjó, majdmeglátjuk, egészség.
Májashurka, véreshurka, tüdőshurka, svábhurkába pirítottzsemlét, nabazmeg, vastagbélbe, hogynézmánezki, netörőggyvele.
Fiúk, készapecsenye, csapassunkmárelőttebarackot, holakenyér, ittasavanyú, egykisbort, pogácsát, mikorleszkészakáposzta, rétesislesz, nabazmeg, bangladesbenmegéheznek, eriggyémá.
Zsírtabödönbe, kolbásztrúdra, hurkátkaréjba, sajtra téglákat, kiszúrkáltad, ezittenmegyfüstre, ezmegysózóba, miezalé, sonkapác, nemsózódelőtte, bennevanasó, készvagyunkemberek, egészségünkre.
Asztalhozemberek, holavécé, igyunkmárelőttekicsit, orjaleves, toroskáposzta, pecsenye, kishurkakiskolbász, almásrétes, kidurranokbazmeg, énis, csapassunkegykisbort.
Kóstolótnehogyitthagyd, hagyadmámiez, leszakadafüle, köszmégegyszer.
Aztán laza tizenkétórás epegörcs.