Tegnap részt vettem az itthon tartózkodó magyar bevándorlási ügynökök, Hajnalka és Petra előadásán, amit a honlapjukon hirdettek meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel az egy tervezett előadást egy újabb alkalommal kellett bővíteni, s így fértünk bele mi is a keretbe párommal.
Szóval néhány dolog –
Az immigration (bevándorlási hivatal, linkje oldalt a hasznos linkek közt is megtalálható) szigorítja a bevándorlás és munkavállalás feltételeit, azon egyszerű oknál fogva, hogy kiszűrhessék a potya, vagy alibi embereket, s védelmezhesse a kiwi munkavállalókat. Ami egyértelmű és megérthető azt hiszem.
A legtöbb magyar visitor visa-val, azaz turistaként érkezik meg az országba. Leszállás után az aucklandi reptéren a bevándorlási hivatal rutinos munkatársai meg fogják kérdezni mi járatban is vagyunk. Mi jóhiszemű turistaként érkezünk, vakációzni, kirándulni szeretnénk és megismerni ezt a gyönyörű országot (ez esetben minimum havi 1000 NZD/fő, 2012 áprilisától havi 1250 NZD/fő kell rendelkeznünk, hogy igazolhassuk, el tudjuk tartani magunkat a három hónap alatt)… Előferdülhet azonban az is, hogy bevezetnek egy félreeső kis szobába, ahol kinyittatják velünk a csomagjainkat, s ha ekkor előkerülnek az iskolai bizonyítványok, önéletrajzok, erkölcsi bizonyítvány stb., akkor nehéz helyzetben vagyunk… Valahogy ki kell tudni dumálni a helyzetet (ez egyéni) és mindezt természetesen angolul. Ha nem vagyunk meggyőzőek, akkor simán visszafordítanak a reptérről, s mehetünk Isten hírével. A turista vízum 3 hónapra szól, amit egy alkalommal meg lehet hosszabbítani +6 hónappal. Az így kapott 9 hónap tartózkodási engedélyt 18 hónapon, azaz másfél éven belül kell úgymond felhasználni akár megszakításokkal is. (Az emberke, mondjuk, 4 hónap után átrepül Aussiba 1-2 hónapra, vagy nyaralni, vagy akármi, majd visszatérhet a Zátonyra, hogy letöltse a fennmaradt 5 hónapot.)
Viszont ha már beléptünk, akkor érvényes állásajánlattal, azaz túl kell lenni az állásinterjún, interjúkon, s a munkáltató által adott ajánlattal, fordulhatunk az immi felé work permit-ért. Fontos, hogy lehetőleg olyan szakmával rendelkezzünk, olyan szakmában akarjunk elhelyezkedni, ami szerepel a hosszú távú hiányszakmák listáján (LTSSL), azaz skilled migrant-ek legyünk. Amennyiben nem LTSSL, vagy ISSL listás szakmában akarunk elhelyezkedni, akkor a leendő munkáltatónak meg kell győznie az immit, hogy miért külföldit akar alkalmazni, miért nem kiwit. Kivételt képeznek az akkreditált munkáltatók, pl multicégek, akik szerződést kötöttek az immigration-nel, miszerint annyira hiányszakmákkal küszködnek, hogy ennek értelmében szakirányú végzettséggel és tudással bárkit alkalmazhatnak, akár külföldit is. Ez esetben két és fél éves work permitet kaphatunk, amit ugyanazon cégnél kell „letölteni”, és 24 hónap lejárta után folyamodhatunk letelepedési engedélyért. Utóbbi esetben az állásajánlatnak minimum éves 55.000 NZD-ra kell szólnia! Ha work permittel rendelkezünk, akkor a párunk is kaphat nyílt munkavállalói vízumot, amivel elhelyezkedhet dolgozni bárhol.
Az itthon olyan népszerű, de bizonyos esetekben sehogy sem működő OKJ-s képzéseken szerzett szakmákat az immi nem fogadja el!! (Vagy legalábbis nem "szereti"!)
Ha munkavállalók vagyunk Új-Zélandon és közben ott születik meg a gyermekünk, az esetben nem jár számára egyenesen az állampolgárság. Azt az állampolgárságot kapja a gyermek, amivel a szülők rendelkeznek. Amennyiben különböző állampolgárságúak a szülők, akkor megválasztható, hogy melyikük állampolgárságát kapja. Tehát ott született gyermek révén nem folyamodhatunk állampolgárságért!
Vállalkozás-
Amennyiben vállalkozásunkat akarjuk kitelepíteni, visszamenőleg minimum két éves, és jelenleg is folyamatban lévő működést kell igazolnunk (adóbevallások, engedélyek stb.) Magyarország és Új-Zéland között nincs olyan értelmű megállapodás, hogy elkerülhessük a kettős adózást, ezt is figyelembe kell venni. (Bár ez mindenféle munkavállalásra érvényes, ha jól tudom!) A vállalkozás kitelepítése előtt piackutatást kell végeznünk (mint minden normál esetben, ugye!), amit az immi vizsgálni fog, hogyan is zajlott. Vagyis egyszerű „gúglizással” állapítottuk-e meg az ország gazdasági működését, azon belül is a saját szakterületünk lehetőségeit, vagy ki kell utazni, tájékozódni a beszerzési, forgalmazási, adózási stb. lehetőségekről. Ha ez rendben van, akkor egy komplett üzleti tervet kell benyújtanunk az immi felé, ami tartalmazza azt is, hogy legalább két-három fő (vagy több) helyi lakost is fogunk alkalmazni x időn belül. Ez esetben is a párunk nyílt munkavállalói engedélyt kap, azaz elvállalhat bármilyen állást, de akár a vállalkozásban is dolgozhat – a lényeg, hogy ez esetben min. 60.000 NZD/év/család kell rendelkeznünk, ami biztosítja a család megélhetését. Ez az összeg azonban alkuképes, hiszen, ha komolyabb beruházásról van szó, akkor az immivel történő megbeszélés szerint módosítható.
Amennyiben vállalkozást alapítunk a Zátonyon, az nem jelenti azt, hogy azonnal letelepedési engedélyt is kapunk! Mint a többi esetben, ekkor is éveket kell várnunk még, hogy beadhassuk a residency-re a kérelmet…
A párkapcsolatot igazolni kell pl. házasságlevéllel, együttélés esetén legalább egy évre visszamenőleg közös bankszámlával, közös lakcímmel, fotókkal, akár tanúkkal stb..
Study to work –
Lehetőség van olyan szakmákat tanulni Új-Zélandon, amelyek szerepelnek az LTSSL listán. Ezek általában 3 éves iskolák, amiknek az a célja, hogy kitanulhassunk egy olyan szakmát, ami hiányszakma, és az iskola végeztével munkakeresésre jogosító vízumot kaphatunk, amivel bárhol az országban vállalhatunk munkát, természetesen csak azt, amire a képesítés szól. Ez esetben előre le kell „szerződni” az adott iskolával és az iskola által nyújtott „meghívóval” simán beengednek az országba. Ehhez azonban igazolni kell, hogy az első teljes tanév előre ki van fizetve (hogy ezt az iskola megteszi-e, vagy nekünk kell, azt sajnos nem tudom, elfelejtettem megkérdezni)! Fontos, hogy ez a pénzösszeg egy a kormány által direkt erre a célra fenntartott bankszámlára kerül, nem az iskolához, így amennyiben meggondoljuk magunkat, és mégsem kezdjük meg a tanulmányokat, akkor a pénzt visszakapjuk. Ugyanis létezik egy 8 napos időintervallum az iskolakezdéstől számítva, amikor még dönthetünk a visszalépés mellett.
Ha az angol nyelvet szeretnénk tanulni a Zátonyon, akkor vízumhosszabbításért akkor kell folyamodnunk, ha a tanfolyam meghaladja a három hónapot. Viszont a belépéskor meg kell indokolni, miért ott akar valaki angolt tanulni.
Tanulóvízummal érkezők számára nem ingyenes a kórházi ellátás! Bár az iskola úgyis kötelezi a nebulóját, hogy kössön egészségügyi biztosítást.
Ha családegyesítésben gondolkodunk, tehát, mondjuk, a szüleinket is szeretnénk a Zátonyra vinni, akkor a saját munkavállalásunktól számított legalább 6 évet kell számolnunk, mire ez sikerülhet. Testvérünket is kivihetjük bármikor, a lényeg, hogy érvényes munkaajánlattal rendelkezzen, s legyen néhány ezer dollárzjai, hogy igazolhassa, fenn tudja magát tartani a kezdetekben.
Új-Zélandon a gyerkőcök 5 éves korukban kezdik meg az általános iskolai tanulmányaikat. De mindenki egyöntetűen azt állítja, ettől nem kell megijedni, teljesen más rendszerben működik az oktatás, és a gyerekek nemhogy nem stresszelnek, de kifejezetten szeretnek suliba járni! Az ennél idősebb gyermek (értelemszerűen a bevándorlók gyermekeire gondolok), hacsak nincs valami speciális eset, akkor csatlakozhatnak a koruknak megfelelő osztályhoz. Feltétel a nyelvtudás, ugye! Amíg nincs meg a megfelelő nyelvtudás, addig lehet otthon tanuló is.
Bölcsődés és óvodás korban ez nem probléma, mert a gyermek néhány hónap alatt elsajátítja a nyelvet.
Egészségügy –
Minden munkavállalótól vonnak le egy ACC (Accident Compensation Corporation) nevű járulékot. Ez nagyjából az itthoni tb-nek feleltethető meg, bár Hajnalka azt mondja ez teljesen más. Ez az államilag finanszírozott általános balesetbiztosítási- és megelőzési rendszer, ami mindenkire vonatkozik, még a Zátonyra látogató turistákra is, az ő esetükben azonban csak baleset, vagy valamely sérülés esetén.
Ennek köszönhetően viszont minden munkavállaló igénybe veheti az állami kórházak, és azok sürgősségi osztályainak szolgáltatásait. De csak a kórházi ellátásra vonatkozik! Minden másért fizetni kell! Ha jól értelmezem még a receptekért is. Az árak pedig eltérőek lehetnek aszerint ki milyen minőségben tartózkodik az országban (nyugdíjas, tanuló, kiskeresetű, vállalkozó stb.).
Ingyenes a kisgyermekek oltása, és ráadásul nem is kötelező, minden szülő eldöntheti, hogy mi ellen akarja beoltatni csemetéjét.
A szülési szabadság összesen 14 hét! Ezen felül csak a munkáltatóval történő megállapodás szerint lehet otthon maradni a gyerekkel! Ami általában max. 1 év szokott lenni (az is fizetés nélküli általában), de ritkán, mert könnyen elveszítheti az állását a szülő. (Tehát nem 3 év, mint itthon!)
A fent leírtakat a teljesség igénye nélkül írtam le, hiszen ezek az adatok mind fenn vannak az immigration honlapján, csupán egy kis angoltudás szükségeltetik a megtaláláshoz, és a megértéshez. De java része megtalálható Hajnalka és Petra oldalán is!
Mindenki hangsúlyozza, így Hajnalkáék is, hogy a nyelvtudás mindenekfelett! Egyébiránt az IELTS 6,5-es szintű nyelvismeret, amit minden bevándorlótól általában elvárnak (vannak kivételek), az nagyjából egy jó erős, biztonságos középfokú nyelvvizsga szintnek feleltethető meg.
Kérek mindenkit, aki olvassa, bár a fent leírtakat Hajnalkáéktól tudom, olvassátok, tanulmányozzátok az immigration oldalait! Az a tuti!
9 megjegyzés:
Írtam egy baromi ingerült és hosszú hozzászólást, de inkább nem küldöm el.
...és sokan hallották ezt a "vetítést"?
herrbakos, küld csak el!! aztán majd én is hozzászólok...
Reptéri megállítás stb. dolgokra (nem saját kútfőből, bevándorlási ügynök írta, véleményezze magában ki ahogy szeretné): http://immigration.co.nz/new-zealand-immigration-blog/post.aspx?id=3c31e79d-7d5e-4ede-ab55-0b5ad05681d0
(röviden: az illető urban myth-nek titulálja ezt az egészet)
Akkreditált munkáltatóhoz is elmehetsz sima Work Permittel, a Talentnek az az értelme az én Immigration honlapos olvasatomban, hogy akkor a 2 év végeztével nem kell EOI-t benyújtani, és olcsóbb maga az application is, szóval korábbi árakon kb. 1100 dolcsit lehet vele spórolni, viszont ehhez kell az 55e dolláros évi fizu. Akkortájt az ügynöktől ezt az információt nem kaptam meg.
"A rövid távú hiányszakmák listáján (ISSL) szereplő szakmával elvileg nem kaphatunk work permitet." - ezt biztosan jól értetted? Nem tagadom hogy lehet így, csak akkor miért hoznak létre ilyen listát... esetleg összekeveredett a Work to Residence és a Temporary Work Permit valahol, legalábbis ezen oldal alapján így vélem: http://www.immigration.govt.nz/migrant/stream/work/
Azért én is találtam pár tévedést benne. Először is Akkreditált munkáltató esetén 30 hónapos a vízum. Másodszor munkavállalásit lehet szerezni elég sok mindenre, az ISSL és a LTSSL csak könnyebbséget jelent. Igazából munkáltatót szerezni nehéz, akinek van vízuma még annak is. Elhatározás és sok pénz kell hozzá. Valószínűleg Hajnalkáék azért emlegetik ezt a két listát, mert nekik, akkor kevesebb dolguk van vele.
Isti, az EOI-t szerintem a work-to-residence után is be kell nyújtani, csak egyből kiválasztanak vagy mi. Az ITA viszont valóban olcsóbb. De akinek work-to-residence van az nem determinálja arra, hogy nem adhatja be a PR-t előbb.
Igazából az egész akkreditált munkáltató csak egy plusz, ha van, de túlságosan nem lehet rá építeni.
Az elbeszélgetés a reptéren nem lehet túl kellemes élmény, főleg 30 valahány óra repülés után, már csak ezért is megéri elkerülni. Amit betéve kell vágni az embernek a vámon: melyik hotelbe mész?, hol béreltél előre autót és meddig maradsz és milyen helyeket látogatsz meg. Ha ezekre gyorsan válaszolsz nem fognak szórakozni. A papírjaidat jobb elküldeni előre DHLlel.
Kiegészítés még annyi, hogy akkor vagy benne az egészségügyi rendszerben, ha a vízumod legalább 2 év hosszú, szóval ha csak fél évre kapsz, akkor azzal sem vagy benn.
Study to work-ot és a hozzá kapcsolódó kérdéseket meg most szigorították (július 25.). http://www.immigration.govt.nz/migrant/general/generalinformation/news/smcchangesnews.htm
És amúgy is egyre nehezebb meló nélkül PR-re pályázni, nem hiszem, hogy ez valaha is könnyebb lesz..
Ja és nagyon fontos, ha a szakmád rajta van a LTSSL-en (ISSL-re már nem kapsz PR-t! lásd előbbi linket), akkor teljesítened kell a 3-as és 4-es oszlop kritériumait! Ez szinte minden esetben úgy hangzik, hogy a "Level 7 qualification equvivalent to an NZ Level 7". A kulcsszó az megegyezik! Itt már nincs semmiféle kibúvó az NZQA assessment alól. Simán kiválasztanak EOInál, de ha nincs papírod az NZQAtól, hogy a te papírod megegyezik, akkor nem kérhetsz rá pontot és ugrott az ITA és vele az összes lóvé, amit ráköltöttél.
Isti!
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem egy fontos hibára: ISSL és a wp. Petinek van igaza, azaz úgy helyes, hogy ISSL szakmával már nem kapunk PR-t (Idén július 25-től változtak, szigorodtak a kritériumok). A vonatkozó rosszul megírt mondatot ki is vettem. Nem szeretném, ha "fals" infokat adnék meg!
Talent visa esetén, ha jól értelmeztem, akkor amennyiben az emberke megfelel az egészségügyi, nyelvtudásbeli kritériumoknak, és ledolgozott 2 évet, akkor jelentkezeht PR-re...t
Peti!
Neked van igazad, és akkreditált munkáltató esetén 30 hónap a vízum (erre nem emlékszem, hogy említették volna, de attól még lehet!), viszont ez esetben is két év, azaz 24 hónap letöltése után kérheted a PR-t.
Talent visa esetén azért jár szerintem 30 hónap, mert akkor 2 év után beadhatod és még fél alatt akár meg is kaphatod a PR-t.
Igazából csak félpénz miatt érné meg 2 évig várni, de a jelentkezés pont ugyanannyira körülményes, szóval szerintem nincs értelme várni. Ha egy évvel korábban meg van a PR akkor többet érsz a munkaerőpiacon és kapsz kiwisavert is. Szerintem simán többet ér.
Sokan úgy gondolják, hogy biztonságosabb, és nem utolsósorban olcsóbb, ha akkreditált munkáltatón keresztül adják be a PR kérelmet. Ha belegondolunk, elképzelhető, hogy a cég, ahol az illető dolgozik, egy jó ajánlással, vagy valamely kapcsolaton keresztül segíteni is tud a residence megszerzésében. Tudom, hogy a Zátonyon nincs korrupció és nem is erre gondolok most, de baráti, kollegiális segítség biztosan. És ez nem rossz dolog! Erre akár számolni is lehet?
Hello!
Szintén ott voltam az előadáson, lehe, hogy beszéltünk is. Az akkreditált munkáltatón keresztül történő work permit/residency igénylés előnye, hogy nem függ semmiféle végzettségtől vagy munkakörtől, mindössze a munkáltatót kell meggyőznöd róla, hogy megérsz neki évi 55e NZD-t.
Én úgy fogalmaznám ezt meg, hogy nem független a végzettségtől/munkakörtől, hanem a meggyőzendő célpont más: nem az Immigration felé kell úgymond igazolnod hogy ehhez/ahhoz hivatalosan is értesz, hanem úgymond előszűrőként a munkáltatónál történik ez meg, akinek egy megállapodás alapján az Immigration jóhiszeműen megbízik az ítéletében, miszerint az illető hasznos tagja lesz a társadalomnak/gazdasági életnek, emiatt nem nagyon gördít akadályokat a vízum kibocsátásának útjába.
De a munkáltatót meg kell győzni, ami pedig valamilyen szempontból fordított dolog mint az Immi esetében: a hivatalos papírok kevésbé számítanak, egy kevésbé formális interjú közepette be tudod bizonyítani pusztán saját magadra alapozva hogy jó szakember vagy, ami ha nem sikerül, szerintem akármilyen jó diploma megléte sem ellensúlyozza. Az Immigration mint hivatalos szerv felé viszont egy, a listájukon szereplő végzettséggel illetve annak hitelesítésével (vagy NZQA minősítésével) szerezhetsz 50 pontot gyakorlati tudás nélkül is. Ha fiatal vagy, akkor ehhez hozzájöhet 25-30 pont, partnerre még egy kicsi, szóval összecsipegethető a 100-as, amire már lehet próbálkozni, hogy kapj egy munkakereső lehetőséget, ekkor a cégek inkább szóba állnak Veled.
Na hosszúra sikeredett, a lényeg hogy szerintem a cégek felé is kell bizonyítani ezt/azt csak a bizonyítás módja teljesen más, mint az Immigration esetében.
Megjegyzés küldése