2010. december 30., csütörtök

The Best Haka

All Black's Haka (Good quality)

move tits


Na ilyet még nem pipáltam!!

Aranyköpés

"A feleségem alapjában véve éretlen volt. Ülök békésen a kádban, ő meg bejön és elsüllyeszti a kishajóimat..."
(Woody Allen)

Új-Zéland történelméről általában



 Új-Zéland a Csendes-óceáni térség dél-nyugati részén elterülô, két nagyobb és több kisebb szigetet magába foglaló szigetország. Földrajzi értelemben véve a világ legjobban elszigetelt országa. A legközelebbi szomszédos ország Ausztrália, amelynek keleti partja Új-Zélandtól 2000 km távolságra, északnyugatra a viharos Tasmán-Tenger túloldalán található. Déli irányban az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi szárazföldek.
Izéland eredetileg érintkezett Ausztrália keleti részével, Tasmániával és az Antarktisszal. Az őskontinens, Gondwana szétszakadása miatt azonban ide már nem jutottak el sem az erszényesek, amelyek Dél-Amerika felől vándoroltak át Ausziba, sem pedig az Új-Guineából és Indonéziából érkező kígyók. Az elszigeteltség tehát meghatározta az állat és növényvilágot. A parti vizek állatai közé tartoznak pingvinek, fókák, ámbráscetek, delfinek, köztük a Hectorok, a Föld legkisebb termetű delfinjei.
Az Antarktisztól eltekintve Új-Zéland az ember által legkésőbb felfedezett hely, ahol megtelepedett. Az első „telepesek” a „kelet vikingjei” voltak, azaz a maorik, akik Polinéziából indulva kenuikon jutottak el az északi-szigetre jó 800 évvel az első európai felfedezők előtt és aztán létrehozták saját kúltúrájukat. Fő megélhetési formájuk a vadászat,  halászat és a kumara (édesburgonya) gyűjtögetése volt. Miközben birtokba vették az Északi-szigetet gyakran törtek ki közöttük törzsi háborúk, és bizony kannibalizmusukról is hírhedtek voltak. A gyengébb törzseket az erősebbek a Déli-sziget felé szorították. Jelenleg is a maori népesség 90%-a az Északi –szigeten él. Mai lélekszámuk körülbelül 300 ezer, de magas születési arányuk miatt a kihalás nem fenyegeti őket.
A Déli-szigetre átkelt maorik számára sokáig leküzdhetelen akadály volt átkelni a Déli-Alpok meredélyein, mígnem aztán megtalálták a nyugati partvidék háborítatlan esőerdői felé vezető hágókat. Így nyílt meg a pounamu-nak nevezett igen ritka nefritkő lelőhelyei felé az út. Új-zéland ekkor még teljesen ismeretlen volt a világ számára.
Aztán 1642-ben egy holland hajós Abel Janszoon Tasman, aki a Holland Kelet-indiai Társaság hajósa volt, azzal a szándékkal indult útnak két hajójával a Zeehaannal és a Heemskirkkel, hogy rátaláljon a „Terra Australis Incognitára”, azaz a nagy, ismeretlen déli földrészre, illetve, hogy olyan eddig ismeretlen „utat” találjon, amin keresztül gyorsabban el lehet jutni a spanyol uralom alatt álló Dél-Amerikába.
Miután az Ausztrál kontinenstől 55 fokkal keletre hajózott felfedezte a Van Diemen-földet, azaz a később róla Tasmániának elnevezett nagy szigetet Ausztrália dél-keleti csücske „alatt”. Aztán tovább hajózott az irányt tartva dél-kelet felé keresztül a viharos, ma Tasmán-Tengernek hívott vizeken. 1642. december 13-án pedig bejegyezte hajónaplójába: „...megpillantottam egy égbe emelkedő földdarabot”-vagyis megpillantotta a Déli-Alpok hófedte csúcsait, alattuk a nyugati part ősrengetegével. Tasman ekkor még azt hitte, hogy Dél-Amerikába érkezett, ezért a területet holland neve alapján Staten Landtnak nevezte el. Kicsit több, mint 100 évvel később kapta az ország Tasman tiszteletére, a hajós szülőhelyének neve után az Új-Zéland nevet.

Aztán 1768-ban az angol James Cook felfedező előbb körülhajózta az országot, majd formálisan a brit korona birtokává nyilvánította. Cook fel is térképezte a Zátonyt, és az általa készített térképet vagy 150 éven át használták annak ellenére, hogy tévesen a Stewart-szigetet a Déli-sziget részeként tüntette fel.
Tasman és Cook első találkozásai a maorikkal nem annyira békés körülmények között zajlottak. Cook azonban sokat tanulmányozta a maori kúlturát, szokásaikat, életüket és számos barátra talált közöttük.
Cook naplóinak megjelenése nyomán rengeteg bálna és fókavadász érkezett a szigetre, hogy Európába szállítsák a „nyersanyagot”,amit az öreg kontinensen ipari mértékben kezdtek el felhasználni. A vadászok bázisa Ausztráliában volt, ahonnan 1839-től igazgatták a Zátonyt. A Zátony környékbeli vizekben kezdetben hemzsegtek a fókák, de a vadászok áldásos tevékenysége okán annyira megcsappant a számuk, hogy a vadászok főhadiszállásait kénytelenek voltak áttelepíteni a Zátony déli sarkkörhöz közeli részeire.
A 18. században indult meg az európaiak komoly bevándorlása. 1839-ben megalakították a Brit Új-Zéland Társaságot, ami aztán nagy lökést adott. 1840-ben a waitangi szerződés ratifikálásával Új-Zéland Nagy-Britannia részévé vált, ahonnan néhány éven belül különösen sokan érkeztek.
A bevándorlókkal együtt megérkeztek a prostitució, a lőfegyverek, az alkohol, különféle betegségek... Ezek hatására, valamint az 1860 és 1881 között folyó maori háború során az őslakosság valósággal megtizedelődött. De a kezdeti problémák után a maorik és a bevándorlók, a pakehák, megtanultak békében élni egymással. Ma a maori lakosság a Zátony népességének nem egészen tizedét alkotja, és egyre büszkébbek felélesztett hagyományaikra a maoritanga-ra. Öntudatra ébredésüket jelzi a földtulajdonnal kapcsolatos viták is. Mivel korábban fogalmunk sem volt a birtokviszonyaikról, azaz, hogy ők a Zátony földjének birtokosai, ezért a korai földátruházásokat nem ismerik el törvényesnek a mai utódok, akik már egy képzett és jogaik érvényesítésére kész őslakos közösség tagjai.
Az európai telepesek 1856-ban alakítottak először kormányt, majd 51 évvel később, 1907-ben, Új-Zéland saját önkormányzattal rendelkező domíniummá vált. 1931-ben aztán a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagja lett, amit azonban a Zátony parlamentje csak 1947-ben fogadott el.
Az államfő II. Erzsébet királynő, akit a Zátonyon a főkormányzó képvisel. 1996-tól a parlamenti felépítésben az arányos képviseleti (Mixed Member Proportional (MMP)) rendszer elve érvényesül, választásokat háromévente tartanak, és azóta (1996) több mint kilenc párt van jelen a parlamentben. Új-Zéland jogi rendszere brit mintára épül. A bírói rendszer függetlensége biztosított.
Új-Zéland 1911-ig az Egyesült Királyság címerét használta, de már 1907-ben, amikor önálló domíniummá vált,  a parlament egy új címerről határozott. Jelenlegi címerét II. Erzsébet adományozta 1956-ban. 

Miután a szigetország a Föld déli félteken terül el, az évszakok az északi féltekéhez képest fordítottak. Nyáron az átlagos hômérséklet 20- 30 C° fok, míg télen 5-15 C° fok között mozog.

 Az Egyesült Királyságénál kicsit nagyobb területen mindössze 4,4 millió lakos él. Új-Zéland nemcsak a világ egyik legfiatalabb országa, de az átlag életkor alapján, ami 35,5(!) év, is a fiatal nemzetek közé tartozik. A ország erősen multikultúrális, népessége összetett. Az utóbbi idôben (nem mindenki örömére) gyorsabban növekszik az ázsiai kisebbség aránya.
Új-Zéland lakosságának kb 80%-a az Északi-szigeten, míg a kisebb hányad a Délin, valamint a körülöttük elterülô kisebb szigeteken él. A 15 fô/ km2 népsűrűségével a világ ritkán lakott országai közé tartozik.
Noha Új-Zéland fiatal ország, az európai kultúra és a gazdag maori-polinéz hagyományok már 170 éve élnek együtt, s ezalatt az idő alatt a sokszínű ország a Csendes-óceán térségének az egyik legfontosabb államává vált.  

2010. december 28., kedd

Aranyköpés

"Annyira szarul nézel ki, iszol te rendesen?!"

Tengeri szélerőműrendszerbe fektet a google

Csak egy kis érdekesség a nagyvilágból (a gúgliéból).

Egy tengeri szélerőmű-rendszer gerincét alkotó, 5 milliárd dollár értékű, víz alatti vezetékrendszer megépítésének pénzügyi előkészítéséről állapodott meg a Google és a Good Energies nevű cég...


A mintegy 530 kilométer hosszú, a szárazföldi hálózathoz négy ponton csatlakozó vezetékrendszer New Yorktól a virginai Norfolkig forradalmasíthatja az Egyesült Államok atlanti partvidékének áramellátását.
A gerinckábel 6000 megawatt energiát lesz képes szállítani, ami öt nagyobb atomerőmű  kapacitásának felel meg. A vezetéket amerikai területi vizeken, a partvonaltól 25-30 kilométerre fektetik majd le. Az építkezés várhatóan 2013-ban kezdődik és 2021-ig tart. Energiaipari szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy mivel teljesen egyedülálló, úttörő vállalkozásról van szó, a bürokratikus és a műszaki akadályok miatt csúszhat a projekt megvalósítása és a költségek is növekedhetnek. Az 5 milliárd dolláros előzetes becslés csak az építkezési munkálatok költségeire vonatkozik, az olyan járulékos kiadásokra, mint finanszírozás és az engedélyek beszerzésének költségei, nem.
A Google és a megújuló energiára szakosodott Good Energies megállapodott, hogy egyaránt 37,5 százalékban részesedik a projektben, amelybe kezdetben mindkét cég 200 millió dollárt fektet. Újabb részvényesek csatlakozása esetén a részvénycsomagok aránya csökkenhet. (A Marubeni japán kereskedőház 10 százalékos pakettel rendelkezik majd az Atlantic Wind Connection nevű energiahálózatban.)
Ennek első, 1,8 milliárdos, New Jersey és Rehoboth Beach közötti, 240 kilométeres szakasza várhatóan 2016-ban lesz majd üzemképes.
A tengeri szélturbinák üzemeltetése ma még jóval drágább, mint a szén- a gáz- vagy akár a szárazföldi szélerőműveké, ám a megújuló energiaforrások iránt egyre növekvő, politikailag is motivált kereslet szakértők szerint meg fogja teremteni a gazdaságos hasznosítás feltételeit.


2010. december 27., hétfő

Újra NZ, öcsém

"Anya" szeret! Nem kicsit. Szeretnék elbüszkélkedni a legkedvesebb karácsonyi ajándékommal, amelyet kicsi párom prezentált vala a számomra, íme:


És a teljesség igénye nélkül some pictures from this book:






Látván e képeket is és tudván, amit eddig sikerült megtudnom Izélandról, nem kérdés, hol képzeljük el jövőnket!

 Bár nem volt könnyű, de azt hiszem elmondhatom, hogy a döntés megszületett. Na nem eme könyv hatására, hanem már korábban. Tényleg nem könnyű, de hát kinek az, nem igaz? Csak remélem, vagy inkább bízom abban, hogy jól döntöttünk. Bár ez így nem igaz, hiszen, ha őszinte akarok lenni, akkor elmondhatom, hogy semmi kételyem nincs Új-Zélanddal kapcsolatban. Úgy érzem az az ország szívesen fogad minket. Eme érzéshez hozzátartozik, talán azért érzem magunkat biztonságban, mert tudom, hogy mindketten dolgos emberek vagyunk, és mert konkrét tervekkel és célokkal érkezünk majd meg a nagy szigetre. Igyekszünk semmit nem a véletlenre bízni, és a lehetőségekhez képest igyekszünk mindent előre elintézni, persze kivétel, amit csak ott tudunk majd "helyben". Igyekszünk a munkalehetőségeket előre lerendezni (tudom, nem feltétlenül fog sikerülni, hiszen nem vagyunk még ott), a lakhatást, a kapcsolatokat építeni, ápolni... és igyekszünk minél több infót szerezni e természeti csodáról. Szerencsénk van, elmondhatom, mert a követett blogokon keresztül többféle aspektusból is megismerhetjük a Zátony életét. És én is igyekszem minél több új ismeretemet közzétenni, és érdekessé tenni a köz számára e kis naplóban. 


Próbaúton az üzemanyagcellás Mercedes F-Cell

 December közepén kezdte meg próbaútját a világ számos városában a Mercedes-Benz 200 darab üzemanyagcellás gépkocsija. A B osztályú, F-Cell elnevezésű autók erőforrása egy villanymotor, amelynek meghajtásához az energiát a cellákban elégetett hidrogén szolgáltatja.
“Tankolása” a szokványos elektromobilokénál jóval gyorsabb és egyszerűbb. Míg a villanyautók akkumulátorának feltöltése 230 voltos hálózatból nyolc, 400 Volt feszültségről pedig három óráig tart, addig az F-Cell tartálya alig három perc alatt megtelik hidrogénnel. A gáznemű hajtóanyagot 700 bar nyomás sajtolja be a kútoszlopból a gépkocsi tankjába. Utóbbinak az elhelyezése abszolút biztonságos: töréstesztek igazolták, hogy semmilyen körülmény mellett nem történhet robbanás. A hidrogén az üzemanyagcellákban oxigénnel egyesül, ez a vegyi reakció szolgáltatja az áramot a 100 kilowatt teljesítményű motornak. Utóbbi 290 Newtonméteres forgatónyomatéka a teljes fordulatszám-tartományban rendelkezésre áll, és álló helyzetből 11,4 másodperc alatt gyorsítja fel az F-Cellt 100 kilométer/óra sebességre. Hogy ez viszonylag sokáig tart, arról a jármű tömege tehet. Üres állapotban 1,8 tonnát nyom a B osztályú Mercedes, ehhez legföljebb 225 kilogramm hasznos teher járulhat. A végsebesség 170 kilométer/óra.
Egy-egy tankoláskor maximum 2,5 kilogramm hidrogén fér az üzemanyagtartályába (1 kg gáz 9 euróba kerül), ezzel az autó mintegy 350 kilométert képes megtenni. Anyagiakra átszámítva ez annyit jelent, hogy egy kilométer autózás 6,5 eurócentbe (18,20 Ft, persze az árfolyam kis mértékben ugye állandóan véltozik!) kerül. Hasonló teljesítményű benzinmotoros gépkocsik városi átlagfogyasztása 8 liter körül van 100 kilométeren. Németországi benzinárakkal számolva (1 liter 95-ös benzin ára jelenleg 1,47 euró) 11,76 centes kilométer-költség adódik. Az F-Cell tehát üzemeltetési költségek tekintetében jóval gazdaságosabb, mint robbanómotoros vetélytársai. Emellett pedig abszolút környezetbarát, hiszen károsanyag-emissziója a nullával egyenlő: az elégetett hidrogén égésterméke vízgőz - az is olyan csekély mennyiségben, hogy az autó nem húz maga után “kondenzcsíkot”. A motor jóformán hangtalanul működik.
A Mercedes-Benz 2009-ben kezdte el gyártani az üzemanyagcellás jármű új verzióját, amely több szempontból felülmúlja a 2004-ben megjelent A-osztályú F-Cell modellt. Cellája 40 százalékkal kisebb, 30 százalékkal erősebb, ám egyben 30 százalékkal kevesebbet fogyaszt, mint a 2004-es típusé. Az üzemanyagcellás autók gyenge pontja azonban e fejlesztések dacára is változatlan: a töltőállomások ritkasága. Egész Németországban összesen hét (7!) ponton lehet ma hidrogént tankolni. A hálózat bővítése hatalmas kiadásokkal jár: becslések szerint az első ezer hidrogén-töltőállomás kiépítése egymilliárd eurót emésztene föl. Egyelőre senki sem tudja megmondani, kinek kellene magára vállalnia ennek a beruházásnak a költségeit. Márpedig kúthálózat nélkül az üzemanyagcellás autóknak sajnos nincs jövőjük.



2010. december 26., vasárnap

Aranyköpések rovat - brand new!!

A mai nappal indítok egy rovatot 'Aranyköpések' címmel, ami kicsit a kesernyés mosolyt hívatott az orcánkra csalni.

"Régen a férfinak meg kellet ölnie a sárkányt, hogy elvehesse a szüzet.
Ma azonban már nincsenek szüzek és a sárkányt kell elvenni..."

Hördületes nyugdíj

 Egyre több site-on, és blogon látom, hogy micsoda felhördülést vált ki az emberekből a nyugdíj reformja.
Való igaz, hogy "kissé" csalódást keltő intézkedés, hiszen gyakorlatilag elveszik tőlünk, amit fáradtságos, izzadtságos munkával összegyűjtöttünk az elmúlt 12 esztendő alatt.
Sokan vacillálnak, vajon most mit tegyenek, maradjanak-e a magánnyugdíjpénztárnál, vagy lépjenek-e át az államiba. Nos én úgy döntöttem, hogy hallgatok egy nagyon kedves barátomra, aki pénzügyi szakemberként azt tanácsolta, hogy ne maradjak a magánpénztárban, hanem lépjek át az államiba. Ott elvileg minden egyes pógárnak saját számlája leszen, csakúgy, mint a magánban, és hát mire én nyugdíjba vonulok, addig még egynéhány kormány itten váltani fogja egymást, kérem szépen. De a lényeg, hogy szándékozom elhagyni ezt a becsömörlött országot, tehát majdnem asszondom, hogy leszarom, mi lesz a nyugdíjammal, hisz elvileg nem innen fogom kapni. Persze ez nem egészen így van, hiszen majd egykoron a remélhetőleg Izélandon esedékes nyugdíjamba talán beleszámít majd az itthon ledolgozott idő is...
Bár Izélandon teljesen más a nyugdíjrendszer. Azon vagyok, hogy utánanézzek, és mihelyst tisztában leszek vele, már teszem is ide felfele.

2010. december 25., szombat

We wish you a Merry Christmas!


                                      Áldott, Békés Karácsonyt kívánunk mindannyiótoknak!

2010. december 16., csütörtök

Advent - Magyarország

 Bár ez az eset már lassan két hete történt, de még mindig sokszor eszembe jut. Eszembe jut, mert büszke vagyok rá, hogy milyen jó itthon bármi érdekességet létrehozni, megalkotni.
Arról van szó, hogy egy kis faluban, Mikén készítettek egy szép, másfél méter átmérőjű adventi koszorút, amelynek gyertyáit hangulatos olajlámpákkal helyettesítették. A falu lakóinak szándéka szerint mind a négy lámpást meg akarták gyújtani vasárnaponként. És talán ugyanezt teszi az a jószándékú ember is, aki ellopta ezt a szabadtéren, mindenki gyönyörködésére és szívmelengetésére felállított szeretetkoszorút.
link hozzá:
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/109343

Már megint a nyugdíj... és minden más is

 Egyre szomorúbban gondolok az itthoni dolgok alakulására. Az életünk, úgy általában minden Magyarországon élőre gondolok, nem látszik rendeződni. Bármilyen intézkedést is hoznak honatyáink és vezérünk, egyszerűen nem látok még mindig esélyt arra, hogy normálisan tudjak, tudjunk élni ebben az országban.
Most a nyugdíjmizéria miatt vagyok erősen tanácstalan. Illetve tanácstalan nem, mert pontosan tudom, hogy mit fogok tenni, ha döntenem kell, de zavarodott igen. Igazából nem tudom eldönteni, hogy ki mond igazat és ki nem. Őszintén szólva nem is nagyon érdekel, csak sajnos nem látok előre semmit sem, és most már az új vezetés szándékait sem feltétlenül vélem felismerni. Lehet, hogy ez csak nekem probléma (bár ezt nem hiszem!), viszont ezzel csak azt érik el vezetőink, hogy az emberek elkedvetlenednek, mert úgy érzik, hogy megint becsapták őket. 
Őszintén szólva én erre számítottam, erre a keménykezű totalitásra, amit a fidesz és vezérünk folyamatosan kiépít. És vallom is, hogy erre van szüksége ennek az országnak, ennek a népnek, mert ez a nép birka nemzet! Beleértve természetesen magamat is. DE! Most kissé meglopva érzem magam én is... Amely összeget eddig sikerült összehozni az elmúlt tizenkét esztendő során, azt most egy tollvonással elveszik és rendezni szándékoznak belőle olyan károkat (értsd: államadósság), amikhez kurvára semmi közöm. Semmi közöm, mert nem én vettem fel azt a rengeteg hitelt, és nem is az én érdekemben vették fel azok, akik felvették. Viszont ennek ellenére tegyek meg mindent, hogy könnyebb legyen rendezni. Ez a tipikus "fogjuk aztán vigyétek!" eset. Ilyenkor nagyon el tudok kedvetlenedni, mert tetéződni látom a mindennapos megélhetési problémákat még azzal is, hogy a leendő nyugdíjamat nem érzem biztosnak. 
Persze azt azért hozzá kell tennem, hogy nem fogok ettől stresszelni, hiszen, ha Isten is megsegít (nem vagyok ájtatos hívő, de így szokták mondani), akkor nemsokára már Új-Zélandon figyelhetem a napfelkeltéket és naplementéket, és végre belevághatok álmaim megvalósításába. Bár az Új-Zélandon való megtelepedés maga az egyik legnagyobb álmom!